Szűz Mária halálának és mennybevételének ünnepe

Nagyboldogasszony

Augusztus 15.

A Katolikus Egyház augusztus 15-én, pénteken Nagyboldogasszony napját, vagyis Szűz Mária halálát és mennybevételét ünnepli. 

Ferenc pápa így fogalmaz: Mária hite életút. A zsinat leszögezi, hogy Mária a „hit zarándokútját járta” (LG 58). A Szűzanya előttünk jár ezen a zarándokúton, elkísér és támogat bennünket.

Az ősegyházig visszanyúló hagyomány szerint a Megváltó édesanyjának, Máriának holttestét nem engedte át a földi enyészetnek, hanem röviddel halála után föltámasztotta, és magához emelte a mennyei dicsőségbe.

Jeruzsálemben az V. században már biztosan megemlékeztek a Boldogságos Szűz égi születésnapjáról. Az ünnepet Dormitio sanctae Mariae, azaz „a szentséges Szűz elszenderülése” névvel illették. A VI. század során egész Keleten elterjedt ez az emléknap. Róma a VII. században vette át, s a VIII. századtól kezdve Assumptio beatae Mariae-nak, azaz „a Boldogságos Szűz mennybevételé”-nek nevezték.

XII. Piusz pápa 1950. november 1-jén hirdette ki hittételként, hogy a „Boldogságos Szűz Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt felvétetett a mennyei dicsőségbe”.

Nagyboldogasszony olyan ünnep Magyarországon (e napon a hitüket gyakorló katolikusoknak az Egyház szentmisehallgatást ír elő), amely nem szükségszerűen vasárnapra esik.

Szent István király olyan fontosnak tartotta Mária égi születésnapját, hogy ezen a napon ajánlotta Magyarországot Szűz Mária oltalmába.

Ezért nevezzük őt Magyarország égi pártfogójának, vagyis Patrona Hungariae-nak.

Szent István 1038-ban Nagyboldogasszony napján hunyt el.

 

Magyar Kurír
(Az MKPK Sajtószolgálatának anyaga)