Kecel-hegyi kápolna

A kecel-hegyi kápolna
 
 
         A kecel-hegy külön-külön dűlő-névvel el nem látott három hegyhát a várostól délnyugatra. Nevét a Kapos mocsarán túl, a három hegyháttal szemben északra feküdt és elpusztult községtől kapta. A község területét a heggyel együtt Esterházy Pál herceg 1712-ben, a várostelepülés kezdetén Kaposvárhoz csatolta.

          A kecel-hegyi szőlőtulajdonosok a második hegyháton, a volt Czekly-féle szőlőbirtokon régen fakeresztet állítottak. A fakereszt mellé haranglábat helyeztek. A fakereszt helyett 1901-ben Golobics Pál kaposvári hívő kőkeresztet emeltetett.
          Ez a kereszt állott fenn hosszú éveken át.

      A szőlőbirtokosok a múlt század hetvenes évei végén páduai Szent Antalt pártfogójuknak választották és ünnepét évenként szentmisével megülték. A hegyen kápolna nem volt, azért egyházhatósági engedéllyel lomb-sátorban mutatták be a szentmisét. Ennek a szokásnak legrégibb írásbeli nyoma 1879-ből van, de kétségkívül korábbi eredetű. A sátor alatt való misézés szokásából érlelődött meg a kápolnaépítés gondolata. Maurer Kálmán kaposvári kéményseprőmester 1899.évi november hó n19-én tartott hegyközségi gyűlésen felajánlotta a kápolna építéséhez szükséges telket, kötelezte magát, hogy életében a kápolnát jókarban tartja. A közgyűlésen megjelent Ujváry Ferenc apát-plébános is Maurer Kálmán ajánlata mellett foglalt állást.

         Az építéshez akkor mégsem fogtak hozzá, mert vagy hatan-heten szintén felajánlottak telket a kápolna építésére.

       Maurer Kálmán 1903.március 29-én ismételten felajánlott birtokából megfelelő területet és 500 koronát. A hegyközség az ajánlatot ekkor elfogadta s egyben elhatározta, hogy a kápolnát közadakozásból megépíti. A tervből még ugyanazon évben valóság lett, mert Domján Lajos kaposvári kőmíves-mester 2450 K-ért az építést elvégezte. A kápolnát 1904.évi június hó 12-én áldotta meg Zimmert József prépost-plébános.

         A kápolna négyszögalakú, keletre néző toronnyal, belseje donga-boltozatú. A nyugatra néző szentély alacsonyabb hozzáépítés. Méretei: 8 ½ X 4.7 méter.

         A kápolna harangja nem új. A régi haranglábon csüngő harangot hozták át a kápolna tornyába. A harang felirata a következő: „Goss mich In Graz Martin Frid L.1767”. Súlya 32 font. Egyik oldalán az Üdvözítő keresztje látható, a másikon szentnek képe, akit már nem lehet felismerni. A kápolna fenntartója a hegyközség. Ezidőszerint páduai Szent Antalkor, a búcsú napján miséznek benne.
 
                                                                                                      (Dr. Hoss József: Kaposvári plébánia története , 87.o, 1948.)
 
É/175-2/2013. szám alatt kelt hatósági hozzájárulással a kápolna felújítási munkálatai 2013-ban elkezdődtek. Ügyelve az eredeti állapot megőrzésére, az ősi szándék tiszteletben tartása mellett közösségi összefogással a kápolna felújítása, a környezet rendbetétele 2015. június 13-ra elkészült. Páduai Szent Antal emléknapján a kápolna újbóli felszentelését a Székesegyházi Nagyboldogasszony Egyházközség plébánosa végezte.