Második, harmadik templom

A második templom.
 
A templomépítés ügye nem tűrt halasztást. Vörös József plébános eljárása legalább is erre vall. Még ugyanazon 1736. évben Acsády Ádám veszprémi püspök (1725-44) megbízásából a régi sövény templomot lebontja és a régi helyen leteszi az új templom alapkövét.  Ettől kezdve 12 éven át folyik az építkezés.      
Első tekintetre hosszúnak tűnik ez az idő. De gondoljuk meg, hogy Kaposvárnak 1748-ban nem volt még 1200 lakosa sem. Előtte való években még ennyi sem volt. S ez a viszonylag kevés számú, nem régen megtelepült, éppen ezért vagyonilag is szegény hívő nép téglából megépített egy erős szer­kezetű, 34 méter hosszú, 9, 17 méter széles, 9, 82 méter magas boltíves templo­mot. Hozzá 6, 5 méter széles, 9, 18 méter hosszú, 5, 71 méter magas sekrestyét. 35, 47 méter magas tornyot. Ekkora munka és áldozatkészség láttára tisztelettel kell megemlékeznünk erről az építő nemzedékről. A hívek többszörös adomá­nyáról Sipos Sándor templomatya kimutatást készített. A kimutatás elveszett, így a hívek hozzájárulásának mértékéről nincs tudomásunk. Az egyetlen Vidá­kovics Ferencről jegyzi fel a halottak anyakönyve, hogy a templom kiváló jó­tevője volt. A híveken kívül két nagyobb adomány segítette az építést. Herceg Esterházy Pál Antal kegyúr 300 forintot adományozott. Vörös József volt kapos­vári plébános pedig végrendeletében ugyanekkora összeget hagyományozott a szent célra.
Az építés lefolyását nem ismerjük. A templomnak ideiglenesen volt tégla­égetője. Ez a körülmény és a hosszú építési idő azt mutatja, hogy az építést úgy folytatták, amint építési anyaguk volt. 1743-ban az egész templomot tető fedte. Szentélyének és sekrestyéjének boltozata ekkor már készen volt. A hajót akkor boltozták. A torony a tetőzet magasságában állott. 1748-ban végre az egész templom elkészült. Belső berendezése még nem volt teljes. Fölszentelve sem volt.
Az istentiszteleteket mégis végzik benne, azzal az érdekes megindoklással, hogy a régi templom helyén épült. I
Az új templomot a Szentháromságról nevezték el, 1778 és 1815 között a fölszentelési címet a Nagyboldogasszonyra változtatták. Okát nem ismerjük. A felszentelési cím megváltoztatása valószínűen az 1796. évi átalakítás idején történt.
Ez a templom többszörös javításokkal 1885-ig állott fenn. Nagyobb változá­son 1794-98-ig ment át. Ezekben az esztendőkben elsősorban a templompénz­tár, azután több jótevő költségén a sekrestyével szemben oratoriumot, föléje, vala­mint a sekrestye fölé oszlopokon nyugvó két oldalkórust építettek. Az építéshez szükséges téglát és fát Esterházy Miklós herceg adta. Ezzel a megoldással akarták a templom régóta kívánatos befogadó képességét megnövelni.
A most említett átalakításkor sírboltot is készítettek az oratorium alá 1885-ben, a harmadik templom megépítése idején a sírboltnak nemcsak kívül­ről nyíló lejáratát, hanem a sírüregeket is betemették.
         A templom szilárd épület volt. Megfelelő gondozással még soká dacolhatott volna az idő viszontagságával. Azonban a város lakóinak nagymérvű megszaporodása következtében a folyton növekvő igényeket nem tudta kielégíteni. Új, na­gyobb templomra volt már régen szükség. Az építendő templomot a régi helyére tervezték, ezért az új, a harmadik templom építése előtt, 1885 tavaszán lebon­tották. Az egész épületből csak a tornyot hagyták meg. A második templom 138 esztendő viszontagsága után rendeltetését befejezte.
Engednie kellett az élet, feltörő követeléseinek. A templom anyagát, különösen igen jó állapotban megmaradt tégláit, beépítették az új templomba. Főoltárát valamelyik egyházközség vette meg. Nevét nem tudjuk. Szobrait és képeit a hívek, széthordták. Az ezüst szent edényekből csináltatták a mostani templomnak, ma is használatban lévő, kelyheit. A Szűz Mária oltárán levő s üvegbúra alatt elhelyezett kisebb Szűz Mária szobor ezüst ékességeit az új templom öröklámpája anyagául használták fel.
 
A második templom leírása.
 


A kaposvári Nagyboldogasszony egyháza külsőleg nem mutatott külön stílusbeli jellegzetességet. Bergel József volt kaposvári orvos szerint» falusias kinézésű «. A harmadik templom felszentelése idején a régi templomról való megemlékezés szerint "külsőleg magtárhoz hasonlított. Belseje a középkorra emlékeztetett a felcsirizelt képek légiói által; az oltárképek pedig mindenre, csak nem bibliai jelenetekre emlékeztettek. A megállapításban lehet túlzás, de annyi bizonyos, hogy a második templom belseje szegényes volt.
Belső berendezéséről csak töredékes képet tudunk alkotni.
A szentélyben állott a jellegzetes barokk ízlésű oltár. Az oltár asztalán oltárszekrény. Az oltár asztalától különálló, az oltár mindkét oldalán két egy­más mögött álló oszloppal díszített felépítmény. Ennek közepén helyezték el a Nagyboldogasszony képét. Az oltárkép díszítésére és fenntartására Bózsa Katalin előttünk ismeretlen időben 66 forint 15 kr. alapítványt tett.
A felépítményen állott az evangélium oldalán Szent István és Szent Péter, a szentlecke oldalán Szent László és Szent Pál szobra. Úgy látszik, az egykor való Szent Péter és Pál felszentelési címtől nem tudtak teljesen megválni. A két magyar szent szobrának elhelyezésén az építés idejének barokk hatása
látszik Ez a kor szerette a szentek tiszteletén kívül a vallásos­ságot a nemzeti érzéssel összekötni. A főoltár a mellékoltárokkal együtt 1885-ben, a tem­plom lebontása idején, rozzant, kopott volt.
A mellékoltárok közül ismerjük a kórus alatt álló Szűz Mária oltárát. Rajky János plébános (1738-1751) hagyatékából készült. Az oltáron állott a még ma is meglévő Szűz Mária szobor. A szobor korát nem ismerjük. Testtartásának modorosságából, az arc kedves kerekségéből arra következtetünk, hogy a XVIII. századból származó vidéki munka. Ezen kívül az oltár asztalán üvegbúra alatt állott egy másik, nagy­ságra kisebb Szűz Mária szobor is. A szobor karján a kis Jézus, feje fölött körben csilla­gok. A kis Jézus kezében a világot ábrázoló földgömb, a Szent Szűzében jogar, lába alatt a hold, feje körül a dicsfényt jelző koszorú. A szobor felsorolt ékességeit Vály János, ka­posvári hercegi jogtanácsos ezüstből csináltatta.
A déli oratóriumban az oratórium keleti falához
támaszkodott a Jézus Szíve oltára. A most mondott Vály János állíttatta, vala­mivel 1804 előtt. Végrendeletében úgy intéz­kedett, ha életében nem tehetné, akkor a hagyatékából helyezzenek az oltáron lévő keresztre ezüst szívet, az oltár elé pedig függesszenek öröklámpát.
A XIX. század elején a Szent Családnak és Szent Szilveszter pápának volt a templomban mellékoltára. Később e két oltárt Szent József és Szent Anna tiszteletére változtatták át. Időpontját nem tudjuk. Amaz a déli oratórium osz­lopa előtt, emez a sekrestye ajtajától jobbra állott. A két mellékoltár eredeté­ről és sorsáról a ma élő nemzedék semmire sem emlékszik.
A szószék a szentély északi oszlopának nyugati oldalán állott. Májbarnára festett faalkotmány. 
Külön keresztelőkút nem, volt a templomban. Helyette a sekrestye bejáratá­tól balra, a templom falába vájt üregbe helyezték a keresztvizet tartó, fedővel ellátott rézedényt. A sekrestye ajtaja fölött helyezték el a Bíró Márton-féle Szentháromság szobrot.
Az orgona kórusán a 11 változatú orgona állott.
Még harangokkal látták el legjobban a templomot. 1748-ban három harangja volt. Pár év múlva még eggyel szaporították. 1764 körül egyik kapos­vári hívő hagyományából ötödik harangot szereztek be. Amint a harangok el­pusztultak, Kaposvár város gondoskodott pótlásukról. Így történt 1815-ben. 1853-ban a város egyszerre három harangot, rendelt, mert kettő megrepedt. Csak ekkor pótolták a szabadságharc idején eltűnt nagy harangot is.  A G hangú új nagy harang felírása ez volt:» Öntette Kaposvár mezővárosának közönsége 1853-ban. Öntötte Schaudt András Pesten.«A felíráson kívül a Boldogságos Szűz, Szent Péter és Pál apostolok képei díszítették. Súlya 11 mázsa; 35 font. A második harangot ugyanezen felírás mellett az egyik oldalon Nepomuki Szent János, a másik oldalán Szűz Mária képe volt látható. Súlya 5 mázsa 39 font. A harmadik harang súlya 2 mázsa 22 font. Leírását nem ismerjük. A lélekharang 50 fontos volt. Utoljára 1872-ben szerzett be a város 25 mázsa és 52 fontos harangot. A harangon felül ez a felírás állott:» Szűz Mária Isten anyja esedezz érettünk «. Alatta következett a város vezetőinek névsora. A nevek alatt a köve
tkező szöveg: Isten dicsőségére és a hívek örömére készíttette a kaposvári hitközség 1872.«Azután következett a cég megnevezése:» Öntötte Hilzer Ignác Bécsújhelyen «.
A kórus alatt egy
szerű festetlen gyóntatószék állott. A templom egyébként tele volt különféle zászlókkal.
 
A harmadik templom. Előkészületi évek.
 
Régen ismert dolog volt a második templom kicsisége. A templom átalakí­tására, vagy új templom építésére elhatározó lépés mégsem történt, mert nem volt a dolog élére álló ember.
A templom építésére az elindítást Markovics János veszprémi székesegy­házi-kanonok,
Kaposvár szülötte adta meg. 1865-ben 3000 forintot adományozott a kaposvári templom megnagyobbítására. A nyomá­ban támadt lelkesedést gyűjtésre használták fel és a kaposváriak mindjárt 1900 forintot jegyeztek. Már a következő évben meg akarták építeni a templomot. A terv nem sikerült, mert az e1őirányzolt 18000 forint költség fele sem jött össze. A gyűjtést azért tovább folytatták. Markovics János végrendeletében újra megemlékezett szülővárosáról. 1873-ban bekövetkezett halálakor a már említett 3000 forinton felül még 7000 forintot hagyományozott az építendő templomra.
A gyűjtési mozgalom közben sohasem pihent. A gondolat ébrentartásában kétségtelenül érdeme van az egyébként szabadelvű Somogy című kaposvári heti­lapnak. Az újság megjelenésétől kezdve állandóan hirdette a templomépítés szükségességét. Hol szelíden, hol meg keményebb hangon ösztönözte a város katolikusait új templom megépítésére. Az írás vége mindig ez; a székváros temploma kicsiny a város lakóinak és a vidékről templomba járó hívek be­fogadására. Nagy részük födetlen fővel áll a templomon kívül, aki meg be akar jutni, annak órákkal előbb kell a helyét elfoglalnia. A folytonos ösztökélésnek eredménye lett az, hogy 1876-han már 19. 000 és néhányszáz forintra emelkedett az építési alap.  Ekkor az egyházközség tanácsa hozzá akart fogni az építéshez.
Heindlhoffer Antal kaposvári építész kétféle tervet dolgozott ki. Az egyik a templom kiszélesítésével akarta a kérdést megoldani. A másik terv a főbe­járót délre kívánta tenni és a főhajót ennek megfelelően északnak, a plébánia­kertben felépíteni úgy, hogy azért a régi templom is megmaradt volna s az új templomnak nagyobb előcsarnokául szolgált volna. Ez utóbbi esetben a templomot őrtornyokkal akartál, ellátni: Az első, az olcsóbb terv 27. 000 forint, a második, a drágább 58. 000 forintról szólott. De még az olcsóbb terv megvalósítására sem volt elegendő pénz. Így az építési összeg biztosításában vissza kel­lett térni a régi gyűjtési rendszerhez. A további eredményekről részleteiben nem tudunk, csak annyit, hogy 1885-ig az építési tőke kb. 25. 000 forintra emelkedett.
 
Az építés története.
 
Ujváry Ferenc plébános hivatalba lépése után: amint a helyzettel meg­ismerkedett, azonnal hozzáfogott a templomépítés ügyéhez. A régihez új pénz­szerzési módokat eszelt ki. Híveit házról-házra járva, kötelező nyilatkozat aláírására bírta rá. A jegyzett összeget azok apró részletekben törleszthették. Ezzel és egyéb leleményes fogásokkal Újabb 15. 000 forintot szerzett „a szegényebb iparosok”-ból álló, de különben is már erősen megterhelt közönségtől. Megkereste kérésével hg. Esterházy Miklós kegyurat is. A herceg 3000 forintot adományozott.
Ilyen pénzbeli felkészültséggel megkezdte a nagy munkát. Az építés gyakorlati végrehajtását társadalmi úton, templomépítő bizottság megszervezésével indította el. 
A templomépítő bizottság az építésre beérkezett 11 pályázó közül Tandor Ottó budapesti műegyetemi tanár tervét fogadta el. Magával az építéssel a nagykanizsai Hirsch és Bachrach céget bízták meg. A vállalatnak Geizler Mór volt az építésze. Mellette Koch János budapesti üzemvezető látta el a főpalléri teen­dőket. Ez a cég építette ugyanakkor Kaposvárott a közös hadsereg laktanyáját. Ezért olyan előnyös ajánlatot tudott tenni, mint senki más. A teljes építési költség 42. 000 forintot tett ki, ablakok és belső felszerelés nélkül. 
1885 húsvét keddjén kezdték el, a régi templom lebontását és azonnal hoz­záfogtak az új építéséhez is. Állandóan 10-50, nagyobbrészt kaposvári kőműves dolgozott az épületen. Számításaikat különös szerencse kísérte. Igen szép, hosszú ősz mellett felépült az egész templom. Csak a torony külső vakolása maradt a következő évre. Az ideiglenes ablakok elhelyezése után Úrjövet első vasárnapján megkezdték az új templomban a misézést.
Az új templomnak nem volt még belső berendezése, felszerelése és ablakai. A berendezési tárgyak egyesek áldozatkészségéből létesültek. Mind kapos­vári iparosok munkája. Az egész berendezés elkészítését Czobor Béla, a Műemlékek Országos Bizottságának Ügyvezetője irányította.
Az adakozóra nem talált berendezési és felszerelési tárgyakat 1886 farsangján rendezett közvacsora jövedelméből fizették ki.
A templom, megépítéséve1 egyidejűleg rendezték a templom környékét is. A templom dombját leszállították. Telkének a plébánia kertje és a Fő utca felé eső részét a beomlás ellen a föld színéig téglabástyával látták el. A főhomlokzat előtt, a tér felől lépcsőket építettek s a templom terét lapjára fektetett téglával burkolták. 
A hiányzó belső és külső munkák valamint a torony bevakolása 1886 nya­rán befejeződtek. Ezek után az év szeptember 8-án Kovács Zsigmond vesz­prémi püspök (1877-87) az új templomot, a kaposváriak büszkeségét hivata­losan megáldotta és rendeltetésének véglegesen átadta.
 
Javítások, átalakítások.
 
A harmadik templom megépítése óta 1931-ig jelentősebb változáson nem ment át. Ebben az évben, lelkipásztori érdekből, a sekrestyét 5000 pengő költ­séggel Kappéter István tervei szerint megnagyobbították. Világítását többször tökéletesítették. 1927-ben az orgonán végeztek nagyobb átalakítást.
Kívülről javítani többször kellett. Legutóbb 1935-ben. Kaposvár városa ekkor szerződéses kötelezettségének eleget kívánván tenni, a templom külsejét és környékét alaposan helyrehozta, illetve rendezte. A templom most megfelelő külsőben, ízléses keretben dísze a városnak.
A templom külső tatarozási alkalmát felhasználták a templom egész belsejének átalakítására is. A lepergett 50 esztendő sürgette már a templom újrafes­tését, mert a régi sötétkék, és sötétszürke festés elporladt. Ezért Leszkovszky György budapesti festőművésszel az egész templomot újra festették. 1886-ban a templom belsejében, az odalhajóban, két boltozatközben, a kolostortemplo­mok mintájára két oldalkórust építettek. Az oldalkórusok a templom alsó részét sötétté tették. A hívek sem szívesen tartózkodtak itt. Az oldalkórusokat a templom belső általános térhatásának nagy nyereségére eltávolították. A sötét szentély déli falán ablakot nyílottak. Egyúttal a templom egész berendezését vagy megújították, vagy a régieket átalakították. 1936 után pedig folytatóla­gosan kicserélték az összes régi szobrokat.
A harmadik templom ma belülről meleg hangulatú, imádságra gerjesztő istenháza. Mellette művészi, ízlést is árul el. Méltó a naggyá fejlődött Kaposvár városi jellegéhez és műveltségéhez.
 
A harmadik templom leírása. A templom külseje.
 
A kaposvári Nagyboldogasszony plébánia-templom a Kossuth tér északi szélén épült. Fekvése keletelt.
A tervező a múlt század közepének, a romantikus kornak a hagyományait követte, amikor a templomot román építészeti stílusba akarta felépíteni. Az épület külső megjelenése nem ad egységes áttekinthető képet. A több, kisebb torony, a tetőszerkezet nyugtalan vonal menete, a túlságosan halmozott ablak­nyílások megszakítják és zavarják az egységes benyomást. A főhomlokzat kö­zepén emelkedik a torony, négy felső sarkán a román korban néhol előforduló kis gúláknak karcsúbb változataival. A kóruslépcsőket is mindkét oldalon egy­, egy kisebb torony zárja le. A toronytest közepén a főbejáratot félköríves záródású oszlopbéllet díszíti. Fölötte erős párkány. A párkány lépcsőtornyokkal megszakítva, áthúzódik a mellékhajó homlokzatára is, azok egyszerűbb bejáratai fölött. Középen a toronyrészen ezután szabad falrész következik. Ezt falfestmény díszíti. A falfestménynek az oldalrészeken ikerablakok felelnek meg. Újra ismétlődik fölötte a párkány, de két oldalt már alacsonyabban, mint a középső részen. Ennek megfelelően különböző magasságban vannak a lezáró három­szögű oromzatok. A tornyon még emelet következik félköríves ablakkal, órával és fölötte megismétlődik a párkány a román tornyokat jellemző kúpos toronysisak alatt. 
Az épület oldalhomlokzatát támpillérek és közöttük félköríves záródású hosszú ablaknyílások, alattuk pedig kerek ablakok tagolják. Minden ablak fölött külön háromszögű tetőorom emelkedik ki a tető egységes síkjából. A kereszt­hajóra emlékeztető résznél helyezték el a Szent István kutat. A szentély csatlakozásánál megismétlődik az első rész lépcsőtornya, a másik, az északi oldalon pedig a sekrestye kapcsolódik a templom testéhez.
 
A templom belseje.
 
A torony aljának előcsarnokán és az alacsony kórus alatt elterülő részen, jutunk a templom belső hosszanti csarnokába.
A háromhajós, tágas templom főhajóját a nyolcszög öt oldalával határolt szentély zárja le. Négy oldalát félköríves ablaknyílás töri át, a sekrestye felé eső oldalon azonban nincs ablak. A boltozat bordái az ablakközökben levél­csomós oszlopfőkkel ellátott osz1opokba futnak. A diadalív alatt pálmaleveles díszítésű párkánnyal lezár fülkék vannak a főpapi szék számára. A hatalmas, egységes hatású főteret két oszlopsor három hajóra osztja. A négyszögű, túl­méretezett oszlopokat a fő és mellékhajó felé klasszikus lábazatú lapos pil­lérrel lizenák tagolják, akantusz-leveles oszlopfővel. Ezek a motívumok rene­szánszra emlékeztető hatásukkal elég erősen kiütköznek a belső tér különben egységes hangulatából.
A főhajót és mellékhajókat különben keresztboltozat fedi. A két középső oszloppár között nagyobb nyílás van. A bejárattól előretekintve, a baloldalon kereszthajó maradványaként nyo1cszögöt oldalával lezárt kápolna van. Itt a falmezőt félkörívű három ablaknyílás töri át. A boltozás bordái itt is osz1o­pokban folytatódnak. A jobboldalon ennek a kápolnának párjaként, a széle­sebb falmezőben, felül rózsaablak van, alatta alacsonyabb ikerablakok. Az oldalhajó falára a négy-négy boltszakasznak megfelelően, felül egy-egy hosszúkás, félköríves záródású ablak, alul embermagasságban pedig egy-egy kerek ablak került. 
 
Ablakok.
 
A főoltár mögött lévő ablakok balról jobbra haladva Szent Lászlót, Nagyboldogasszonyt és Szent István magyar királyt ábrázolják. A baloldali mellékkápolnában a kálvária-jelenetet látjuk Szűz Máriával és Szent Józseffel. A szem­ben lévő ikerablakokon Szent Péter és Pál alakja szerepel. Az ablakok stílusa nem a középkori hagyományt követi. Ebben az időben a technikát a színes ablakok összerakása jelentette. A templomnak ablakai úgynevezett üvegfestmé­nyek. Ezeknek divata a XIX. századra volt jellemző. A szentély ablakai külön­ben kissé nyomottak.
 
A festménydíszítés
 
A szentélyboltozat cikkelyeiben indás díszítésekkel szimbolikus, köralakú emblémákat látunk. Balról jobbra az egyház hajóját, az Atyaistent jelentő jobb­kezet, a Szentlélek galambját az Agnus Deit és a Krisztus-monogrammos ke­resztet. A sekrestyeajtó felett lévő falmezőben az angyali Üdvözlet freskó-tech­nikával festett jelenete szerepel. Mária házának kertjében, virágok között áll és felhőn jelenik meg előtte az angyal. A diadalívre a nyolc boldogságot jelentő freskóképeket festett Leszkovszky György művész. A lelki szegénységet Szent Ferenc a madarakkal, a szelídeket Szent Margit jelenti. A sírók jelenetén a gyászolókat angyal vigasztalja, az igazságot szomjuhozóknak Prohászka Ottokár püspök prédikál, az irgalmas szívűeket Árpádházi Szent Erzsébet képviseli, a tiszta szívűeket bemutató képen Tóth Tihamér püspök fiatal lányokat áldoztat. A jele­neten szerepel liziői kis Teréz alakja is. A békességeseket bemutató képen kardjára taposó páncélinges fiatal vitézt látunk. A vitéz békejobbját nyújtja idős társának. Ennek viszont angyal nyújtja a béke olajágát. Az üldözést szenvedők­nél ifjú szent lefejezését látjuk, háttérben katonákkal.
 A hajóban a középső, szélesebb járomszakasz boltozatában a középső hajó fölött Leszkoyszky György négy jelenetet festett meg Jézus életéből, freskó-tech­nikával. Az első kép: két imádkozó angyaltól közrefogva Szűz Mária a jászolban fekvő gyermek Jézussal. A második kép: a kereszten uralkodó Krisztus. A har­madik a Piéta és a negyedik a föltámadt Üdvözítő,
A mellékhajók valamivel alacsonyabbak a főhajónál és a középső hajó felől adódó falmezőkre 12 apostol félalakos freskó-képe került.
A déli mellékhajó zárófalát hármas osztású freskó díszíti. A felső rész a félköríves építészeti megoldáshoz idomulva köralakban a Bo1dogságos Szűz megkoronázását ábrázolja. A körív közeit a Szent Szűz felé liliomokat nyújtó angyalok töltik be. A köralakú formához igazodva, a középső részben baloldalt Dávid király, Szent János apostol, Izaiás próféta, Mária Magdolna és Szent Judit szemlélik a Szent Szűz koronázását.  Jobboldalt keresztelő Szent János, Szent Erzsébet, Joachim, Szent Anna és Szent Józsefnek alakjai láthatók, amint lilio­mot nyújtanak a Szent Szűz felé. Az alakok stilizált felhősávon állnak és tér­delnek. Az alsó részben, a szoborfülkével megosztott mezőkben magyar szentek csoportosulnak a Szent Szűz felé. Balról Boldog Máté, Szent Gellért, Boldog Kinga és Szent Imre alakjai. Jobbról Boldog Jolán ül, kapisztrán Szent János, Boldog Salome és Boldog Gizella. E felfogásban a kép összhangban van a Szűz
Mária szobrával, a szobor pedig fehér anyagával eléggé elkülönül és kiemelkedik. 
Az északi mellékhajó zárófalán Szent. József megdicsőülését látjuk. A kép szintén hármas osztású s a szentek oltára felett helyezkedik el. A felsőrészben középen az Atya Isten alakja látható, amint kezét áldásra emeli. Mellette jobbról az üdvözítő ülő helyzetben kezét nyújtja a középső mezőben felfelé tekintő Szent József felé. Tőle balra a Szent Szűz imádkozik. Az Atya Isten mellett és mögött arkangyalok hódolnak.
A középső részben Szent József széttárt karokkal tekint felfelé. Feje körül futó dicsfénye közelségében lebegő angyalok liliomokat: nyújtanak feléje. Lábainál jobbról a veszprémi székesegyház, balról a Szent Péter temploma áll.
Alul a szoborfülke által megoszlott mezőkben a Szent Szűz eljegyzésének és bemutatásának jelenetei tűnnek szemünk elé: Mindkét jelenethez alul a Szent Szűz felé virágokat nyújtó női alak csatlakozik.
Az orgona kórus-karzatán a mellékhajókban a négy sarkalalos erény szár­nyas, jelképes alakját festette a művész. Az orgonakórus boltozatán, valamint oszlopain az úgynevezett szgrafió-technika nyer alkalmazást. Ez azért történt, mert ezen a részen a külső és belső hő találkozása páralecsapódást idéz elő és a nedvesség a szerves festéket felbontja. A szgrafitóval ez nem történhetik meg. A festésnek ez az érdekessége finom hangulalot ad a templomnak. A templomba lépő úgy érzi, mintha igen finom csipke takarná a kórus boltozatát. Ugyanebben a technikában a főbejárat oldalfalára fölirati tábla készült. A táb­lán a templomépítés és helyrehozás adatait örökítették meg.
A templom külső homlokzalára 1937-ben a templom felajánlását festette a művész. A plébánost, a polgármestert és a város lakóinak különböző társadalmi rétegét megszemélyesítő alakok végzik a hódolást Krisztus Király és a magyarok Nagyasszonya előtt.
A falfestményeket mindenütt határozott körvonalak és élénk színek jellem­zik. Az egyes jeleneteken az emberek a főszereplők, a környezetet csak egészen szűkszavúan jelzi a művész. A határozott körvonalak mindenütt áttekint­hetők és érthetővé teszik a képek felépítését. Embertípusai eszményesítettek anélkül, hogy édeskésnek találhatnánk őket.
 
A főoltár
 
Az egész főoltár anyaga szürke és fehér márvány. Tallián Lázár veszprémi kanonok, volt kaposvári plébános 1200 forintos adományából készült 1886-ban. Az antipendium előtt négy zömök oszlop tartja az oltárlapot. Az antipendiumon három jelképes ábrázolás alakjában a Szentháromságot látjuk. A sötétszürke márványalapban fehér lapokon fémből kivágottan. Balról-jobbra haladva, az első a Szentlélek galambját mutatja a vizek fölött lebegőn, a másik a levegő szféráját az Atya teremtő kezével és a harmadik a földet jelképezi Krisztus-mo­nogrammal. Az oltárszekrény két oldalán egy-egy oszlop fölött díszítő keretet látunk. Az oltárszekrény ajtaja fémveretes. Ettől két oldalt az oltár hátlapja és az egész felsőrész világosszürke márvány. A hátlapon törpe árkádos dísz vonul végig. Az oltárszekrény fölölt négy oszlopon nyugvó, kupolás cibórium emelkedik az Oltáriszentség kitételére. Az egész főoltárt nyugodt, sima vonalak jellem­zik. Egyszerűségükkel összhangzatosan illeszkednek bele a szentély környeze­tébe. A főoltár előtt lévő finom vonalvezetésű áldoztató rács nagyban emeli a környezet előkelőségét. (Megjegyzés: Ez az áldoztató rács ma már nem látható, mert a liturgikus tér bővítésével -1978- bontásra került. Mintázata a Jézus Szíve oltárnál megtekinthető!)
 
 
 
Jézus Szíve és Szűz Mária mellékoltár.
 
A baloldali mellékkápolnában áll a pettaui szürke márványból készült Jézus Szíve mellékoltár, gr. Tankovich László Somogyvármegye volt főispánjának 800 forintos adományából. Az oltáron Jézus Szíve hatalmas szobra, kar­rarai márványból Brandceisz János budapesti szobrász műve 1936-ból. Jézus álló alakja, balkezével szívére mulat. Jobbját szeretettel tárja a hívek felé. Az oltárszekrény két oldalán az oltár hát1apját nem egyenes, hanem félkörívet mu­tató párkány zárja be. A hátlapon az Isten báránya domborművű jelképe lát­ható. Az oltár sima vonalú asztaloltár. Az oltárlapot az antipendiumhoz támasz­kodó két oszlop tartja. Az antipendium alatt van a szentsír. Az oltárszekrényt és a hozzákapcsolódó hátlapot az 1936. évi nagy átalakítás alkalmával illesztették (Képmelléklet 38. sz.)
Az oltár előtt levő teret szép oltárrács zárja le.
A jobb mellékhajó végében áll az 1928-ban készült karrarai fehér márvány Immakulata-oltár. Az Úrleányok kongregációjának buzgalmát hirdeti. Ők 7000 P-t gyűjtöttek az oltár céljára. A többit a hívek adományozták. Az egye­nesvonalú oltár antipendiumának síkjából előugró két oszlop tartja az oltárlapot. Az oltárszekrénytől kétoldalt egyszerű márványlap alkotja a hátrészt. Ezt ugyanolyan díszítésű párkány zárja be, mint az oltárszekrény utánzatát, azzal egy magasságban. Az oltáron levő Immakulata-szobor Bory Jenő budapesti szobrász­művész alkotása. Szűz Mária földre csavarodó kígyó fejét tapossa, de testtartása, arckifejezése az isteni kegyelemben való elragadtatott elmerülést árulja el. (Kép­melléklet 34. sz.)
A főoltártól balra, a balhajó végében Szent József oltárát látjuk. Az oltár külső alakja olyan, mint a Szűz Mária oltáré. Készült 1936-ban a templompénztára költségén és a hívek adományából. Az oltáron Bory Jenő Szent József szobra áll. A Szent karján kifelé forduló ülő gyermekét szerető gyöngédséggel mutatja a hívek felé. (Képmelléklet 31. sz.).
 
Szent Antal szobra.
 
A jobboldali mellékhajó harmadik oszlopa előtt álló Szent Antal szobrát is Bory Jenő készítette 1940-ben. A Szent kedves szeretettel hajtja arcát a kezében tartott könyvön ülő kis Jézus fejéhez. Jézus kis kezével simogató mozdulattal nyúl a Szent arca felé. (Képmelléklet 35. sz.).
A szobrokat általában naturalista felfogás és báj mellett a részletformák­nak egyszerű, tömör összefogása, aprólékosságtól való mentesség jellemzi. Ezt a naturalizmust a templom külső falán elhelyezett, ugyancsak Bory Jenőtől származó Szent István-kút alakjánál egy stíldekoratív jelleg váltja fel. A dom­borműszerűen felépített, inkább síkba tapadó alak merev uralkodói tartással tekint le előttünk a trónusról. Kezében kardot és az ország almáját tartja.
  A kút maga Lamping József tervei szerint készült.
   
A szenteltvíztartók
 
A szenteltvíztartók karrarai márványból készültek Brandceisz János tervei szerint 1936-ban. A mélyedéseket ízléses, finom, lapos domborművek díszítik.
A szószék
A főoltártól balra eső első oszlopra támaszkodik. Zömök, szürkés márvány­oszlop tartja. A mellvéd ötoldalú, sima márványlap; kevés aranyozott dísszel, egyik oldalán Tóth Tihamér püspökre vonatkozó felírással. Teteje fa. A tetőt négy csavart faoszlop tartja. Ennek erős tagoltsága nem illik az egyszerű, sima vonalú és más anyagból készült alsó részhez. A szószék 1886-ban Kovács Zsig­mond veszprémi püspök (1877-87) költségén készült. Hangvetője 1936-ban stílusos kiegészítést nyert.
 
Pastoforium
 
A diadalív falán, a jobboldalon művésziesen kiképzett márvány fülkét látunk. Két csavart oszlop díszíti egymást összekötő körívvel. Stílusa román. 1936-ban Márton István kaposvári kőfaragó-mester készítette Brandceisz János budapesti szobrász tervei szerint.
Padok, stb.
A román stílusú egyszerű padok, hozzájuk hasonló háromfülkés gyón­tatószékek, továbbá a régi román templomokban látható csil1árok mintájára készült körcsillárok finoman illeszkednek a templom belső terének stílusába és hangulatába. 
Eme berendezések közé kell számítanunk a többiből kiütköző keresztelő-kutat is.
A keresztelőkút aprólékos formáival és részleteivel nem illeszkedik belé a többi berendezési tárgy vonalaiba.
A keményfából készült új sekrestyeszekrények ugyancsak hozzásimulnak a környezethez. Ugyanezt kell mondanunk a 29 változatú szélfúvó és csőrend­szerű orgonáról, az új perselyekről és a két új örökmécsről
A toronyban négy harang van. A nagyharang a Boldogasszony nevét viseli. Súlya l434 kg. Hangja: D. Fölírása:» Boldogságos Asszony anyánk, óh add vissza régi hazánk.«A második Szent József harangja, 855 kg. Hangja: F. Fölírása: „Ima, munka visz előre, hazánk boldog jövőjére.  A harmadik, a Szent István harang, 414 kg. Hangja: Á. Fölírása:» Emlékezem hőseinkről, hir­detem a szebb jövőt.«Mind a három harang körirata ez:» Készült a kaposvári róm. kat. plébánia részére a világháborúba elvitt harangok helyett 1924-ben.«A kisharang Szent László nevét viseli. Súlya 253'30' kg. Hangja: C. Fölírása:» Hitbuzgóság, becsület, kard tette naggyá a hont s magyart.«Körirata:» Készült a kaposvári MÁV. vasutasok adományából 1924-ben. "
Felszerelés
A felszerelésből a két úrmutatót említjük meg. Mindkettő új, román stílű. A díszes úrmutató talpán fölírás s 1917 évszám látható. A felírás szövege ez:» Aedes sacra furis nefaria manu direpta hanc corporis Christi pixiden sponte oblatis fidelis populi donis Zimmert parochus Viennae cudi curavit a. 1917.«Karl Adler bécsi cég műhelyéből került ki. Az egyszerűbbnek talpán csak karcolt jelet láthatunk. A templom építésének idejéből való. Az ünnepélyesen négy zománckép szerepel: Szűz Mária, Szent József, Szent László és Szent István király. Mindkét úrmutató a XIX. századbeli, romanticizmusra hajló kö­zépkort utánozni akaró stílusban készült. Anélkül azonban, hogy annak nemes technikáját, a filigrán, vagy a bőrtűs granulációt átvették volna. A napi hasz­nálatra szánt kelyhek talpán egy-egy email kép: Szent Ferenc, Szent Már­ton és Szent Antal képe látható. Az örök lámpa, az ezüst füstölő szintén új.
Az oltárok gyertyatartói és feszületei zománcos díszű, román stílushoz közelálló inda és állatalakú díszekkel. A miseruhák is újak. Irat csak az ezüst miseruhán és egyik fehér ruhán van. Annak szövege ez:» Felajánlja vizeki Tallián Lázár c. püspök, veszprémi őrkanonok.«1885-ben, aranymiséje alkalmából adta. Ezen ennyi áll:» Gróf Jankovich Lászlóné szül. Tallián Rozália 1886.«.
A ruhaneműek és többi felszerelési tárgy típusárú, mind újkeletű.
 
A templom vagyoni helyzete.
 
         A harmadik templomnak ingatlan vagyona éppúgy nem volt; mint elődjé­nek. A régi másfél hold szántót 1925-ben, a tisztviselőtelep alakulása idején a kaposfüredi határban három és fél holdra átcserélték. A templom ennek következtében két hold ingatlantöbblethez jutott. Hozama vajmi kevés volna a templom költségvetésének fedezésére. Kaposvár város képviselőtestülete és Kaposváry György polgármester megértéséből a templomnak a régi katolikus iskola előtt levő telkén 1928-ban üzlethelyiségeket építettek. A bérépület jövedelme jelentékeny segítséget nyújt a templomnak. Ez a tény főképpen az 1936. évet követő belső átalakításnál mutatkozott.
A templom állandó bevétele most is a hívek fillérei és adományai. A ka­posvári hívek templomukat eddig el nem hagyták s mindig gondoskodtak, hogy hiányt ne szenvedjen. Meg kell itt emlékeznünk a hívek szép szokásáról. Arról, hogy a templom oltárait sohasem hagyják csupaszon, hanem télen-nyáron kedves figyelmességgel élő virágokkal díszítik.       
            
                                                                                                               (Dr. Hoss József: A kaposvári plébánia története, 1948.)
Kattintson ide a bezáráshoz

ALAPELVEK A KAPOSVÁRI SZÉKESEGYHÁZI NAGYBOLDOGASSZONY PLÉBÁNIA ADATKEZELÉSE SORÁN


Személyes adat akkor kezelhető, ha

a) ahhoz az érintett hozzájárul, vagy
b) azt törvény vagy – törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben – helyi önkormányzat rendelete elrendeli
.

Cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes kiskorú személy hozzájárulásához nem szükséges törvényes képviselőjének hozzájárulása, ugyanis a hozzájárulás a mindennapi életben tömegesen előforduló regisztrációt céloz, és különösebb megfontolást nem igényel.
Személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie az adatkezelés céljának, az adatok felvételének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell lennie.
Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas. A személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető.
A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. Az érintettel akkor helyreállítható a kapcsolat, ha az adatkezelő rendelkezik azokkal a technikai feltételekkel, amelyek a helyreállításhoz szükségesek.
Az adatkezelés során biztosítani kell az adatok pontosságát, teljességét és – ha az adatkezelés céljára tekintettel szükséges – naprakészségét, valamint azt, hogy az érintettet csak az adatkezelés céljához szükséges ideig lehessen azonosítani. Személyes adat csak megfelelő tájékoztatáson alapuló beleegyezéssel kezelhető. Az érintettet – egyértelműen, közérthetően és részletesen – tájékoztatni kell az adatai kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogaira és jogorvoslati lehetőségeire is.

A kezelt személyes adatoknak meg kell felelniük az alábbi követelményeknek:

a) felvételük és kezelésük tisztességes és törvényes;
b) pontosak, teljesek, és ha szükséges, időszerűek;
c) tárolásuk módja alkalmas arra, hogy az érintettet csak a tárolás céljához szükséges ideig lehessen azonosítani.


Korlátozás nélkül használható, általános és egységes személyazonosító jel alkalmazása tilos.
A személyes adatok akkor továbbíthatók, valamint a különböző adatkezelések akkor kapcsolhatók össze, ha az érintett ahhoz hozzájárult, vagy törvény azt megengedi, és ha az adatkezelés feltételei minden egyes személyes adatra nézve teljesülnek. Személyes adat (beleértve a különleges adatot is) az országból – az adathordozótól vagy az adatátvitel módjától függetlenül – harmadik országban lévő adatkezelő vagy adatfeldolgozó részére akkor továbbítható, ha
- ahhoz az érintett kifejezetten hozzájárult,
- vagy azt törvény lehetővé teszi, és a harmadik országban az átadott adatok kezelése, illetőleg feldolgozása során biztosított a személyes adatok megfelelő szintű védelme. Az Európai Gazdasági Térség tagállamaiba irányuló adattovábbítást úgy kell tekinteni, mintha Magyarország területén belüli adattovábbításra kerülne sor.


A SZEMÉLYES ADATOK KÖRE, AZ ADATKEZELÉS CÉLJA ÉS JOGALAPJA, JOGCÍME ÉS IDŐTARTAMA

A szolgáltatásokon belül, az érintettel kapcsolatos minden adat kezelése önkéntes hozzájáruláson alapul. A KAPOSVÁRI SZÉKESEGYHÁZI NAGYBOLDOGASSZONY PLÉBÁNIA az érintettek személyes adatait az általuk adott hozzájárulás visszavonásáig kezeli. A hozzájárulásokról a KAPOSVÁRI SZÉKESEGYHÁZI NAGYBOLDOGASSZONY PLÉBÁNIA nyilvántartást vezet.

A HONLAP LÁTOGATÓINAK ADATAI

A honlapok látogatása során a KAPOSVÁRI SZÉKESEGYHÁZI NAGYBOLDOGASSZONY PLÉBÁNIA nem rögzíti sem a felhasználók IP címét, sem más személyes adatot. A szolgáltató a testre szabott kiszolgálás érdekében a felhasználó számítógépén kis adatcsomagot, ún. cookie-t helyezhet el. A cookie-t a felhasználó képes törölni saját számítógépéről, illetve beállíthatja böngészőjét, hogy a cookie-k alkalmazását tiltsa.


Kattintson ide a bezáráshoz