Hogyan gyónjunk?

Mi súlyos bűn?
 
A súlyos bűn szabad akaratunkból történő eltávolodás Istentől. Aki súlyos bűnt követ el, az becsapja maga mögött az atyai ház ajtaját, és a sötétség birodalma felé veszi útját.
 
 
Húsvéti szentgyónásodat ne halogasd az utolsó pillanatra! 
Használd ki a közös bűnbánati liturgia alkalmait, mert a jobb lelki felkészülés mellett ilyenkor több gyóntató pap áll rendelkezésedre.
 
 
Hogyan gyónjunk?
 
 
Készülj komolyan a bűnbocsánat szentségére! Szentelj elegendő időt rá, mert nagy dologról van szó. Ne halaszd az utolsó pillanatra, és ne a szentmise vagy más szentség kiszolgálása alatt akarj gyónni. Ha úgy érzed, hogy hosszabb lelki beszélgetésre van szükséged, külön kérd meg erre a lelkiatyádat. Ne élj vissza mások idejével azzal, hogy hosszasan várakoztatod őket közös gyónási alkalmakkor.
 
Kérd mindenekelőtt a Szentlélek megvilágosítását! Imakönyvekben könnyen találsz megfelelő imát de még jobb, ha saját szavaiddal fogalmazod meg könyörgésed. Az ősbűntől megsebzett ember ugyanis nem ismeri kellőképpen önmagát. Bűneinket gyakran nem vesszük kellőképpen komolyan. Sőt, nem is tartjuk magunkat bűnösnek. Isten szemére van szükségünk a tisztánlátáshoz.
 
Végezz alapos lelkiismeret-vizsgálatot! Ne csak arra ügyelj, melyik parancs ellen hányszor és hogyan vétkeztél, halálos bűnt vagy csak bocsánatos vétket követtél-e el, hanem azt is, hogy történt-e javulás életedben az utóbbi időben. Utolsó gyónásod óta jobb vagy-e? Vess számot jótetteidről is! Ha a jóra összpontosítasz, ha Isten akaratának teljesítése a fő célod, eredményes lesz a bűn elleni küzdelmed.
 
Bánd meg bűneidet! A gyónásban ezt még meg kell ismételned hangosan a gyóntató lelkipásztor előtt is. A bánat nemcsak fájdalomérzet Isten megbántása miatt, hanem egyben döntés is a jó mellett. Az őszinte bánat azt jelzi, hogy meg akarsz változni. Nincs értelme az olyan gyónásnak, amely csupán a bűnök felsorolásában merül ki. Nem a lajstromon van a hangsúly, hanem a bánaton és a megtérési szándék komolyságán. Ezért a gyónás életváltoztatást követel. Önmagunkat pedig a legnehezebb legyőzni.
 
Járulj alázattal a szentgyónáshoz, és valld be bűneidet! Ne távozz a gyóntató székből, amíg nem hallod a gyóntató elbocsátó szavait.
 
A szentgyónás után minél előbb végezd el az elégtételt! Krisztus Urunk ugyan elégtételt adott már valamennyi ember bűnéért, és kereszthalálával megváltott bennünket. Mi ehhez semmit sem tudunk hozzáadni, csak megköszönni nagy szeretetét. Elégtételünk csak hálának és eltökélt szándékunknak a jele: valóban meg akarunk térni, és bánjuk eddigi viselkedésünket. Arról se feledkezz meg, hogy - ha módodban áll - az okozott kárt jóvá is kell tenni.
 
Köszönd meg tehát Istennekhogy megajándékozott a szentgyónás lehetőségévet és kezdj új életet új emberként!

 
 
A gyónás - a visszatérés szentsége
 
A bűnbocsánat szentségét az egyházatyák "fájdalmas keresztség és megtisztulás" -ként említik, mely ugyanakkor a keresztség, a fény és a húsvéti öröm kifejezése is: alkalom arra, hogy a föltámadt Jézus Krisztussal találkoz­zunk. A bűn az a fal, amely a keresztség misztériumáriak ragyogását eltakarja. Hogy túljussunk ezen a falon, és visszatérjünk Krisztus közelségébe, az igazi világossághoz - erre szolgál a bűnbocsánat szentsége.
 
Nézzünk magunkba!
 
A lelkitükrökben feltett kérdések nemcsak gyónási előkészülethez kívánnak segítséget nyújtani, inkább olyan megfontolásokra szándékoznak elvezetni, amelyek érzékeltetik a keresztény élet szépségét. Mindenekelőtt önmagunk helyes megítélésére kívánnak ösztönözni: "Még nagyon sok tennivalóm van az életemben. Először is úgy kell tekintenem magam, mint Krisztus képét és hasonmását." Ez azonban ne bátortalanítson el bennünket, hiszen az Úr csak azt kívánja tőlünk, hogy tartsuk távol magunkat mindattól, amit megtiltott, és fokozatosan haladjunk előre a tökéletesség felé.

Alaposan nézzünk magunkba, hogy felismerjük és megbánjuk mindazokat a tetteinket, gondolatainkat és szándékainkat, amelyekkel - helyesen formált lelkiismeretünk szerint ­ megbántottuk Istent. Aki gyakran járul szentgyónáshoz, annak nem kell minden alkalommal, minden kérdést aprólékosan megvizsgálnia. A legfőbb hibáinkra helyezzük inkább a figyelmünket. Ne feledjük: élethelyzetünk, hivatásunk és kötelezettségeink szempontjából is felül kell vizsgálnunk tetteinket.

 
Nincs szükségem gyónásra! 
 
Lehet, hogy még nem tapasztaltad meg, miként mar bele a súlyos bűn az ember lelkébe. 
Lehet, hogy nincs is szükséged gyónásra? 

De igen! 

Mert bizonyára tapasztaltad, 
és ha őszinte vagy, be kell vallanod, hogy gondolataid, cselekedeteid nem 
mindig helyesek, s nem mindig felelnek meg maradéktalanul Isten akaratának.

 
 Bánatima

                                Teljes szívemből  bánom minden bűnömet, mert azokkal a jó Istent megbántottam. Erősen fogadom, hogy Isten                 
                         segítségével a jóra törekszem és bűnt  elkerülöm.
                                                      
 
Lelkitükör
 
Az Istenhez fűződő viszony (III. parancsolat) 
 
Mindent megtettem-e, hogy életemet a hit fényénél szemléljem és keresztény öntudatomat erősítsem (megfelelő olvasmányok, előadások, elmélkedés)? Vagy kételkedtem a hitben, könnyelműen beszéltem igazságairól, esetleg másokat is erre biztattam?

Minden reményemet Istenbe helyeztem-e, vagy inkább földi dolgokban bizakodtam? Kételkedtem-e Isten végtelen jóságában, vagy elveszítettem reményemet irgalmasságában?

Örömmel gondoltam-e arra a szeretetre, amelyet Istentől kaptam, s amelyért hálát kell adnom? Volt-e gondom arra, hogy bűneimet időről-időre őszintén megbánjam?

Elvégeztem-e rendszeresen az imádságaimat? Ezek a hit-remény-szeretet kifejezései voltak, vagy csak automatikusan ismételt szövegek? Kerestem-e a Gondviselés rendkívüli alkalmait, melyekben az Istennel való közvetlen párbeszédre juthatok? Tiszteletlen voltam-e az Úr iránt azzal, hogy méltatlanul vettem a szentségeket? Káromkodtam, átkozódtam, vagy babonás dolgokat műveltem? Teljesítettem-e a fogadásomat? Könnyen esküdöztem-e?

Részt vettem-e a vasárnapi és ünnepna­pi szentmisén? Megszentségtelenítettem-e a vasárnapot valamilyen bűnnel vagy szükség nélküli munkával?

 

Felebaráti szeretet (IV-X. parancsolat) 
 
Embertársaimat testvéreimnek tekintem-e Krisztusban? Elvezettem-e a bűnösöket a hitre, legalább azáltal, hogy imádkoztam értük? Igyekeztem-e olyan légkört teremteni magam körül, amelyben jó keresztényekké válhatnak a közömbösök is? Vállaltam-e apostoli feladatokat, vagy visszautasítottam a mások szolgálatára vonatkozó felhívásokat? Cselekedeteimmel, szavaimmal vagy éppen hallgatásommal okozója voltam-e mások bűnének? Beleegyeztem-e, hogy cselekedeteimmel rossz célt szolgáljak? Tápláltam-e ellenszenvet, gyűlöletet, neheztelést, irigységet, ellenségeskedést?
 

(IV. parancsolat) 
 
Hogyan viselkedem legközelebbi hozzátartozóimmal? Hogyan teljesítem állapotbeli kötelességeimet a családban, hivatásomban? Megfeleltem ezeknek mint állampolgár és mint az egyház tagja?

 
(V. parancsolat) 
 

Ápoltam-e testemet mint a Szentlélek templomát? Gondoskodtam-e egészségemről? Mértékletes voltam-e az evésben, az ivásban, a dohányzásban, a sportolásban, a kedvtelésben? Belenyugvó, békés voltam-e betegség idején? Védelmeztem-e mások életét, különösképpen a még meg nem született gyermekekét?
 

(VI. parancsolat)
 
Szemérmesen viselkedem-e az élet misztériumával szemben? Ezt a magatartást igyekeztem-e elmélyíteni ismerőseim körében is? Vétkeztem-e szándékosan a tisztaság ellen gondolattal, szóval vagy tettel? Egymagam vagy mással? Vétettem-e a házassági hűség ellen? Hányszor? Tiszteletben tartottam-e szerzetesek nőtlenségi, illetve szüzességi fogadalmát?
 

(VII. parancsolat)
 
Munkaképességemet és a földi javakat úgy tekintettem-e, mint Isten ajándékát és a szeretet eszközeit? Hivatásom gyakorlásában mindig józan és igazságos voltam-e, figyelmes a munkában, pontos és igazságos mások járandóságainak kifizetésében? Elvettem-e mások megérdemelt ünnepi pihenését? Okoztam-e kárt valakinek elbizakodottsággal vagy hanyagsággal? Loptam-e? Visszaadtam-e az eltulajdonított tárgyat?


 
Bernhard Häring: Örömteli gyónás,
 Új Ember, Budapest, 1996.

 
 
A figyelmesség imája
 
Ösztönzések lelkiismeret-vizsgálatra.

Amennyire nehéz, annyira szükséges is beszélni a kereszténység e fontos lelki gyakorlatáról. Vannak, akik aszketikus gyakorlatnak veszik a lelkiismeret-vizsgálatot, de keveseknek jut eszébe, hogy intenzív egyéni ima is fakadhat belőle, mégpedig az Isten iránti figyelmesség és szeretet imája. Ha bármikor szakítunk erre időt az esti órákban hétvégeken, havonta vagy a megbékélés szentségére készülve, a cél mindig az, hogy felderítsük tetteink, gondolataink, érzéseink, szándékaink vallásos dimenzióját. A rendszeres lelkiismeret-vizsgálat fokozatosan kifejleszti érzékenységünket környezetünk szükségletei iránt, ugyanakkor figyelmességünk kifinomultabban fordul Isten felé. A figyelem és a szeretet imája kifejleszti bennünk Isten jelenlétének tudatát mely minden más emberi kapcsolatot megvilágít.

Az Istenre irányuló figyelmesség és a szeretet imája sokféle lehet. Bármilyen utat választunk, mind erőfeszítést, igyekezetet, jóakaratot követel. Ebben a lelki tevékenységben azonban Isten jóindulata kísér és Isten Lelke vezérel bennünket, akit mint Megvilágosítót és Vigasztalót, egyetlen imából sem hagyhatunk ki. Imáink termékenységéhez azonban bizonyos feltételeket kell teljesítenünk. Először is alázatosan, illúziók nélkül meg kell ismernünk, és el kell fogadnunk magunkat. Másodszor pedig fel kell ismernünk, mire szólít bennünket az Isten. Ez jelenti azt az alapozó munkát, amelyre az egész épületet kívánjuk emelni.

Ugyanilyen fontos életünkre és viselkedésünkre úgy tekinteni, mint gyümölcsre. Szándékainkat, törekvéseinket, de főleg tetteinket hasonlítsuk össze Jézusnak a magvetőről (vö. Mt 4-9), a szőlőtőről és szőlővesszőről (vö. Jn 15, 1-11) szóló példabeszédével vagy Pál apostolnak a test cselekedeteiről és a Lélek gyümölcseiről (vö. Gal 5, 16-26) kifejtett gondolataival. A keresztény magatartás megváltoztatásának kezdetén annak hite és reménysége táplál bennünket, hogy Isten szeretetének élő talajába vagyunk belegyökerezve, nem pedig a magunk és mások egoizmusának futóhomokjába. "Szentek vagytok! Éljetek tehát szentekhez méltóan" ­ ez az újszövetségi kereszténység alapszabálya. Ebből a megváltó ösztönzésből származik a parancs és az erő, hogy válaszoljunk a hívásra. A jelenben művelni és nemesíteni kell egész mivoltunkat hogy azokká lehessünk akikké válnunk kell.

 
 
A léleknek olykor abba kell hagynia önmaga vizsgálatát, szemlélnie kell Istennek nagyságát és szépségét. Így  jobban rádöbben saját kicsinységére. Csak akkor vesszük észre igazán piszkos voltunkat, ha gyönyörködünk Isten tisztaságában.

                                                                                                                                                       
Avilai Szent Teréz
 
Kattintson ide a bezáráshoz

ALAPELVEK A KAPOSVÁRI SZÉKESEGYHÁZI NAGYBOLDOGASSZONY PLÉBÁNIA ADATKEZELÉSE SORÁN


Személyes adat akkor kezelhető, ha

a) ahhoz az érintett hozzájárul, vagy
b) azt törvény vagy – törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben – helyi önkormányzat rendelete elrendeli
.

Cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes kiskorú személy hozzájárulásához nem szükséges törvényes képviselőjének hozzájárulása, ugyanis a hozzájárulás a mindennapi életben tömegesen előforduló regisztrációt céloz, és különösebb megfontolást nem igényel.
Személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie az adatkezelés céljának, az adatok felvételének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell lennie.
Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas. A személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető.
A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. Az érintettel akkor helyreállítható a kapcsolat, ha az adatkezelő rendelkezik azokkal a technikai feltételekkel, amelyek a helyreállításhoz szükségesek.
Az adatkezelés során biztosítani kell az adatok pontosságát, teljességét és – ha az adatkezelés céljára tekintettel szükséges – naprakészségét, valamint azt, hogy az érintettet csak az adatkezelés céljához szükséges ideig lehessen azonosítani. Személyes adat csak megfelelő tájékoztatáson alapuló beleegyezéssel kezelhető. Az érintettet – egyértelműen, közérthetően és részletesen – tájékoztatni kell az adatai kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogaira és jogorvoslati lehetőségeire is.

A kezelt személyes adatoknak meg kell felelniük az alábbi követelményeknek:

a) felvételük és kezelésük tisztességes és törvényes;
b) pontosak, teljesek, és ha szükséges, időszerűek;
c) tárolásuk módja alkalmas arra, hogy az érintettet csak a tárolás céljához szükséges ideig lehessen azonosítani.


Korlátozás nélkül használható, általános és egységes személyazonosító jel alkalmazása tilos.
A személyes adatok akkor továbbíthatók, valamint a különböző adatkezelések akkor kapcsolhatók össze, ha az érintett ahhoz hozzájárult, vagy törvény azt megengedi, és ha az adatkezelés feltételei minden egyes személyes adatra nézve teljesülnek. Személyes adat (beleértve a különleges adatot is) az országból – az adathordozótól vagy az adatátvitel módjától függetlenül – harmadik országban lévő adatkezelő vagy adatfeldolgozó részére akkor továbbítható, ha
- ahhoz az érintett kifejezetten hozzájárult,
- vagy azt törvény lehetővé teszi, és a harmadik országban az átadott adatok kezelése, illetőleg feldolgozása során biztosított a személyes adatok megfelelő szintű védelme. Az Európai Gazdasági Térség tagállamaiba irányuló adattovábbítást úgy kell tekinteni, mintha Magyarország területén belüli adattovábbításra kerülne sor.


A SZEMÉLYES ADATOK KÖRE, AZ ADATKEZELÉS CÉLJA ÉS JOGALAPJA, JOGCÍME ÉS IDŐTARTAMA

A szolgáltatásokon belül, az érintettel kapcsolatos minden adat kezelése önkéntes hozzájáruláson alapul. A KAPOSVÁRI SZÉKESEGYHÁZI NAGYBOLDOGASSZONY PLÉBÁNIA az érintettek személyes adatait az általuk adott hozzájárulás visszavonásáig kezeli. A hozzájárulásokról a KAPOSVÁRI SZÉKESEGYHÁZI NAGYBOLDOGASSZONY PLÉBÁNIA nyilvántartást vezet.

A HONLAP LÁTOGATÓINAK ADATAI

A honlapok látogatása során a KAPOSVÁRI SZÉKESEGYHÁZI NAGYBOLDOGASSZONY PLÉBÁNIA nem rögzíti sem a felhasználók IP címét, sem más személyes adatot. A szolgáltató a testre szabott kiszolgálás érdekében a felhasználó számítógépén kis adatcsomagot, ún. cookie-t helyezhet el. A cookie-t a felhasználó képes törölni saját számítógépéről, illetve beállíthatja böngészőjét, hogy a cookie-k alkalmazását tiltsa.


Kattintson ide a bezáráshoz