A plébánia története


Dr. Hoss József általános püspöki helynök, nagyprépost írásai nyomán

 

Helyzetkép a Rákóczi felkelés után     

A török hódoltság megszűnése után nehezen indult meg egyházmegyénk somogyi részének újjászervezése. A nehézség csak fokozódott a kuruc felkelés végén. Somogy megye mellék színtere volt ugyan a mozgalomnak, de talán annál inkább érezte súlyát. Hol a kuruc, hol a labanc volt az úr a vármegyében. Egymásra törtek, egymást pusztították s nem kímélték az emberéletet, vagy gazdasági értéket. Csoda-e, ha ilyen körülmények között az egyházi élet feltámasztása nem ment. 1705-től 1711-ig Somogy megyében mindössze két plébánia létesült. 1705. ben, tehát a kuruc mozgalom elején a karádi, végén a somogyszentpáli. És aztán az óriási szegénység és a vármegye elnéptelenedése következtében megint nem történik semmi egyházi vonatkozásba. Csak 1715-ben és az utána következő években indult meg a lassan építő munka. A vázolt nehéz esztendők egyházi szervezési munkáját részletekben nem ismerjük, mert Volkra János, akkor Veszprém püspöke (1710-20) Győrbe történt átköltözése idején a püspöki levéltárat, a káptalan tiltakozása ellenére, magával vitte, s ott tűzvész megsemmisítette. Az eredmények azt mutatják, hogy a szervezési munka eleinte nagy lendülettel indult, de azután ellanyhult. 1720 körül már 19, 1733-ban mindössze 24 plébánia volt a nagy Somogy vármegyében.

 

A plébánia megalapítása
 

Az említett levéltári okokból a kaposvári plébánia megalapításának idejére sincs pontos írásos adatunk.

Somogy vármegye nagygyűlése 1716 március 12-én tartott ülésében 30 frt tiszteletdíjat utalt ki Vörös József Gábornak. A kiutalásról szóló nyugtát Vörös József Gábor így írta alá:> parochus in Kaposvár <, azaz kaposvári plébános.

A tényt a plébánia anyakönyvei is megerősítik. Vörös József Gábor a keresztelési anyakönyvek elveszett első kötetének egyik adatát 1731-ben újra anyakönyvezi. Az esetet így írja be: >> anno 1716 die 2-a Februarii baptisatus est infans per me Josephum Gabrielem Vörös nomine Maria Philippina <<. Tudjuk eszerint, hogy 1716 legelején már megvolt a plébánia, mert van plébánosa a községnek.

A vármegye a tiszteletdíjat Vörös József Gábor kérésére a rabok lelki gondozásáért utalta ki. Vörös József Gábor keltezés nélkül írt kérelmében új gazdának mondja magát. Szóhasználat szerint rendesen az első, a második évben szokták a kezdő gazdát új gazdának nevezni. Vörös József eszerint már korábban Kaposvárott volt. Erre utal a kérelem indoklása is. Hosszabb időnek, legalább is több hónapnak kellett elmúlni, hogy Vörös József kérelmével a vármegye elé mehetett s hivatkozhatott lelkipásztori buzgalmára. Tehát 1715- ben biztosan Kaposvárott volt.

A kaposvári plébános mondott kérelmében hivatkozik a vármegyének az igali nagygyúlésen iránta mutatott bőkezűségére. Somogy vármegye 1715. június havában tartotta gyűlését  Igalban. Vörös József Kaposvárra érkezésének ideje tehát az 1715. év első fele. Talán az év eleje, vagy a kora tavasz.

Következtetésünket egyéb körülmények is kiegészítik. Körmendy Sándor kadarkúti ref. lelkész " A nagy világ képekben" című folyóirat 1855. évfolyamában megírta Kaposvár történetét. A cikk az 1715. évről ezeket mondja: " a kaposváriak ugyanezen évben már a r.kat. gyülekezetet, egyházat is alapítottak".  Körmendy Sándor írása nem egykorú forrás. De állítása szerint adatait a vármegye levéltárában található régi feljegyzésekből és a városi levéltárból merítette. Körömendy Sándor hivatkozott forrásai azóta elvesztek. Így ellenőrizni nem tudjuk. Megállapításaiból mindazonáltal az kitűnik, hogy a régiek is 1715. évben látták a kaposvári plébánia megalapításának idejét.

Az 1815. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv a hagyományra való hivatkozással 1712-re teszi a plébánia alapítását. A megállapítás téved. Összekeveri a plébánia alapítását a városéval. A település valósággal 1713-ban kezdődött. Az első években a kevés számú szegény lakós nem gondolhatott plébánia szervezésére.

A plébánia tehát 1715-ben áll. Egyebet aztán nem is tudunk. A részletes szervezési körülményeket nem ismerjük. Azt is tudjuk, hogy a vármegye 1715-ben miben és hogyan segítette a plébánia megalapítását. Lehetséges, hogy az építkezések körül, lehet, hogy erkölcsileg, mert Vörös József kérelme arról értesít, hogy Kaposvárra jövetelekor zilált állapotokat talált. Akár anyagi téren, akár erkölcsi tekintélyével támogatta vármegye a plébánost, a plébánia megszervezését segítette elő.

Azt világosan látjuk, hogy Kaposvár új plébánosa többé már nem bencés szerzetes, hanem egyházmegyei pap. Úgy látszik, a bencések a megváltozott viszonyok között nem tartottak igényt a plébánia vezetésére.

Ha a plébánia megalapításának tényét összehasonlítjuk a vármegye egyházi viszonyaival, azt kell mondanunk: a megkezdett alapítások közt Kaposvár megint az élen járt. Mindenütt később indul meg a plébániák szervezése.

A plébániát, mint egyházi közigazgatási és lelkipásztori intézményt úgy szervezték meg, amint a tridenti zsinat a plébániát és plébánost látni akarta. Berendezettségében olyan egyszerű, mint az élet volt akkoron. Szerveit később úgy építette ki, amint a korviszonyok magukkal hozták és a lelkipásztori érdekek megkívánták.
 

                                                                                                          Folytatás következik

Kattintson ide a bezáráshoz

ALAPELVEK A KAPOSVÁRI SZÉKESEGYHÁZI NAGYBOLDOGASSZONY PLÉBÁNIA ADATKEZELÉSE SORÁN


Személyes adat akkor kezelhető, ha

a) ahhoz az érintett hozzájárul, vagy
b) azt törvény vagy – törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben – helyi önkormányzat rendelete elrendeli
.

Cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes kiskorú személy hozzájárulásához nem szükséges törvényes képviselőjének hozzájárulása, ugyanis a hozzájárulás a mindennapi életben tömegesen előforduló regisztrációt céloz, és különösebb megfontolást nem igényel.
Személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie az adatkezelés céljának, az adatok felvételének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell lennie.
Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas. A személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető.
A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. Az érintettel akkor helyreállítható a kapcsolat, ha az adatkezelő rendelkezik azokkal a technikai feltételekkel, amelyek a helyreállításhoz szükségesek.
Az adatkezelés során biztosítani kell az adatok pontosságát, teljességét és – ha az adatkezelés céljára tekintettel szükséges – naprakészségét, valamint azt, hogy az érintettet csak az adatkezelés céljához szükséges ideig lehessen azonosítani. Személyes adat csak megfelelő tájékoztatáson alapuló beleegyezéssel kezelhető. Az érintettet – egyértelműen, közérthetően és részletesen – tájékoztatni kell az adatai kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogaira és jogorvoslati lehetőségeire is.

A kezelt személyes adatoknak meg kell felelniük az alábbi követelményeknek:

a) felvételük és kezelésük tisztességes és törvényes;
b) pontosak, teljesek, és ha szükséges, időszerűek;
c) tárolásuk módja alkalmas arra, hogy az érintettet csak a tárolás céljához szükséges ideig lehessen azonosítani.


Korlátozás nélkül használható, általános és egységes személyazonosító jel alkalmazása tilos.
A személyes adatok akkor továbbíthatók, valamint a különböző adatkezelések akkor kapcsolhatók össze, ha az érintett ahhoz hozzájárult, vagy törvény azt megengedi, és ha az adatkezelés feltételei minden egyes személyes adatra nézve teljesülnek. Személyes adat (beleértve a különleges adatot is) az országból – az adathordozótól vagy az adatátvitel módjától függetlenül – harmadik országban lévő adatkezelő vagy adatfeldolgozó részére akkor továbbítható, ha
- ahhoz az érintett kifejezetten hozzájárult,
- vagy azt törvény lehetővé teszi, és a harmadik országban az átadott adatok kezelése, illetőleg feldolgozása során biztosított a személyes adatok megfelelő szintű védelme. Az Európai Gazdasági Térség tagállamaiba irányuló adattovábbítást úgy kell tekinteni, mintha Magyarország területén belüli adattovábbításra kerülne sor.


A SZEMÉLYES ADATOK KÖRE, AZ ADATKEZELÉS CÉLJA ÉS JOGALAPJA, JOGCÍME ÉS IDŐTARTAMA

A szolgáltatásokon belül, az érintettel kapcsolatos minden adat kezelése önkéntes hozzájáruláson alapul. A KAPOSVÁRI SZÉKESEGYHÁZI NAGYBOLDOGASSZONY PLÉBÁNIA az érintettek személyes adatait az általuk adott hozzájárulás visszavonásáig kezeli. A hozzájárulásokról a KAPOSVÁRI SZÉKESEGYHÁZI NAGYBOLDOGASSZONY PLÉBÁNIA nyilvántartást vezet.

A HONLAP LÁTOGATÓINAK ADATAI

A honlapok látogatása során a KAPOSVÁRI SZÉKESEGYHÁZI NAGYBOLDOGASSZONY PLÉBÁNIA nem rögzíti sem a felhasználók IP címét, sem más személyes adatot. A szolgáltató a testre szabott kiszolgálás érdekében a felhasználó számítógépén kis adatcsomagot, ún. cookie-t helyezhet el. A cookie-t a felhasználó képes törölni saját számítógépéről, illetve beállíthatja böngészőjét, hogy a cookie-k alkalmazását tiltsa.


Kattintson ide a bezáráshoz