Szent István király országa

„A magyarság annyit jelent, hogy itthon vagyok” – Perger Gyula szombathelyi egyházmegyés pap megemlékezése Szent István király és a magyar államalapítás ünnepén



Szent István király ünnepén, lehetetlen, hogy a hazaszeretet ne mozduljon meg a szívünkben, lehetetlen, hogy megfeledkezzünk arról a földről, amelyre apáink könnye és vére folyt. Kik vagyunk és hová megyünk mi, mai magyarok? Jövőtlenek vagyunk? Elsodor bennünket a szélvihar vagy beleolvadunk a népek tengerébe? Kik vagyunk mi, magyarok? Egyáltalán érték-e a magyarság? A magyarság és a kereszténység szent dolog, visszaélni egyikkel sem szabad!

Mi a magyarság? A magyarság közösség, a magyarság azt jelenti, vállalom a múltamat, vállalom a történelmemet, hogy ugyanazt jelenti számunkra Muhi, Mohács, Buda vára. A hazaszeretet érzésének kifejezésére Perger Gyula atya Radnóti Miklós sorait idézi: „Nem tudom, hogy másnak e tájék mit jelent, / Nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt kis ország, / Messzeringó gyerekkorom világa."

Közösséget vállalok, gyökereimet vállalom, történelmemet vállalom. Ki tudná megmagyarázni, hogy háborúk, menekülések, a puszta létért vívott küzdelmek idején sebtében összekapkodott kicsi csomagokból miért kerülnek elő a legfurcsább dolgok, leginkább oda nem illő tárgyak? Miért viszik magukkal mindig az életükért futók, a halálba menetelők a legkedvesebb személy gyűrött, megsárgult fényképét; azt a cigarettatárcát, amelynek semmi értéke sincs, csak annyi, hogy „a nagyapámé volt”. Máskor egy emlékkönyvet, egy levelet, egy rózsafüzért, egy kavicsot. Kenyér nélkül, fedél nélkül, meleg nélkül – mondják – sokáig ki lehet bírni. Kenyér nélkül, fedél nélkül azért még ember az ember! Múltja nélkül, emlékei nélkül, meséi, hagyományai nélkül azonban már nem az.

Fontos tudni azt, hogy kik vagyunk, és merre tartunk. Fontos, hogy legyen tiszta történelmi tudatunk. A magyarság nem egyszerűen ismeret, nem egyszerűen kultúra, ennél sokkal több, annyit jelent, hogy itthon vagyok. S mi a kereszténység? Felfoghatjuk kultúrának, de nem csak az. A kereszténység életforma, épület. Krisztusra alapozott épület. Családjaink életét, közösségeink életét, saját életünket Krisztusra, az egyedül biztos sziklára kell, kellene alapozni. A kereszténység vallás, hitvallás, kapcsolat, megvallása annak, hogy „nem én vagyok a világ ura, hanem rajtam kívül, fölöttem van ennek a világnak a forrása és célja, a végtelen, irgalmas, szerető Isten”.

Meggyőződésem, ha mi, mai magyarok nem újulunk meg gondolkodásmódunkban, ha nem fordulunk újra az Isten felé, és nem fogjuk meg a Szűzanya kezét, semmi sem változik a mai Magyarországon. És ezt a meglátásomat még kiegészítem azzal, hogy egy országos mozgalmat kellene indítani azzal a céllal, hogy mindenki minden egyes napon legalább egy embernek fejezze ki, hogy „becsüllek”, hogy „elismerlek”. Mert amit mi teszünk, amire mi, magyarok különösen is hajlamosak vagyunk, ha valaki előáll valamilyen teljesítménnyel, rögtön kifejezzük, hogy ez nem is olyan tökéletes. Nem tudunk együtt örülni, nem tudunk föltekinteni az emberekre, hanem szívesen lehúzzuk őket a sárba, mert baj van az eszményeinkkel, baj van az eszményképeinkkel.

Érték a magyarság, mert közösség, persze magyarnak lenni sohasem volt könnyű feladat. Mi, magyarok mindig megtaláltuk a módját annak, hogy kemény időket éljünk. Hazául olyan földet választottunk, melyen minden hadiút keresztül vezet, olyan földet, mely nehezen védhető. Olyan földet, amely Európa keleti kapuja, s mi bástyává tettük. Bástyává, amely birodalmakat állított meg. A mi hazánk szakadt háromfelé, hogy Európa egyben maradhasson.

Ezer esztendővel ezelőtt Szent István királyunk felismerte azt, hogy csak úgy maradhatunk fenn, ha kereszténnyé leszünk. Első királyunk jó alapokra helyezte az országot, amelyet bizonyít, hogy a sok szenvedés ellenére túléltünk minden fájdalmas csapást: Muhit, Mohácsot, Trianont, a két világháborút és a szovjet uralmat, s lám, élünk, mert hazánkat a kard megnyerte, de Isten és a Szűzanya megtartotta.

Nem szabad elfelejtenie egyetlen magyar állampolgárnak sem, hogy Szent István királyunk halála előtt letérdelt a Szűzanya elé, és országunkat az ő pártfogásába ajánlotta. Mert ő úgy vélte, hogy ennek az országnak csak akkor lesz jövője, ha keresztény lesz. És ma is igaz, hogy csak a keresztény Magyarországnak van jövője, de amint a Boldogságos Szűz szenvedő anya volt, úgy Szent István által a Boldogságos Szűznek felajánlott nemzet is szenvedő nemzet. Mária gyermekeinek is vállalniuk kellett a sorscsapásokat. A régmúltról nem is beszélve, csak a XX. században hány magyar édesanyának kellett koporsó mellé állnia, a világháború poklában, a Don-kanyar gyászában, 1956 vértengerében, a diktatúra kegyetlenségében! De nemcsak az édesanyáknak, hanem a haza minden gyermekének kijutott a szenvedésből.

Szeplőtelen Szűz Mária, Boldogasszony Anyánk, édes hazánk Védőasszonya, taníts meg bennünket Istenfélő, hazánkat és embertársainkat szerető magyarokká lennünk! Szent István király, Boldog Gizella, Szent Imre herceg! Ti az első szent magyar család tagjai, Szent László, Szent Erzsébet, Szent Margit, Szent Hedvig, Boldog Apor Vilmos püspök és ti, mind magyar szentek, esedezzetek értünk és kérjétek az egek Urát, hogy példátokon felbuzdulva legyen bátorságunk nyomotokban járni, alázatos lélekkel szolgálni a magyar életet és a magyar jövőt!

 
Kattintson ide a bezáráshoz

ALAPELVEK A KAPOSVÁRI SZÉKESEGYHÁZI NAGYBOLDOGASSZONY PLÉBÁNIA ADATKEZELÉSE SORÁN


Személyes adat akkor kezelhető, ha

a) ahhoz az érintett hozzájárul, vagy
b) azt törvény vagy – törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben – helyi önkormányzat rendelete elrendeli
.

Cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes kiskorú személy hozzájárulásához nem szükséges törvényes képviselőjének hozzájárulása, ugyanis a hozzájárulás a mindennapi életben tömegesen előforduló regisztrációt céloz, és különösebb megfontolást nem igényel.
Személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie az adatkezelés céljának, az adatok felvételének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell lennie.
Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas. A személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető.
A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. Az érintettel akkor helyreállítható a kapcsolat, ha az adatkezelő rendelkezik azokkal a technikai feltételekkel, amelyek a helyreállításhoz szükségesek.
Az adatkezelés során biztosítani kell az adatok pontosságát, teljességét és – ha az adatkezelés céljára tekintettel szükséges – naprakészségét, valamint azt, hogy az érintettet csak az adatkezelés céljához szükséges ideig lehessen azonosítani. Személyes adat csak megfelelő tájékoztatáson alapuló beleegyezéssel kezelhető. Az érintettet – egyértelműen, közérthetően és részletesen – tájékoztatni kell az adatai kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogaira és jogorvoslati lehetőségeire is.

A kezelt személyes adatoknak meg kell felelniük az alábbi követelményeknek:

a) felvételük és kezelésük tisztességes és törvényes;
b) pontosak, teljesek, és ha szükséges, időszerűek;
c) tárolásuk módja alkalmas arra, hogy az érintettet csak a tárolás céljához szükséges ideig lehessen azonosítani.


Korlátozás nélkül használható, általános és egységes személyazonosító jel alkalmazása tilos.
A személyes adatok akkor továbbíthatók, valamint a különböző adatkezelések akkor kapcsolhatók össze, ha az érintett ahhoz hozzájárult, vagy törvény azt megengedi, és ha az adatkezelés feltételei minden egyes személyes adatra nézve teljesülnek. Személyes adat (beleértve a különleges adatot is) az országból – az adathordozótól vagy az adatátvitel módjától függetlenül – harmadik országban lévő adatkezelő vagy adatfeldolgozó részére akkor továbbítható, ha
- ahhoz az érintett kifejezetten hozzájárult,
- vagy azt törvény lehetővé teszi, és a harmadik országban az átadott adatok kezelése, illetőleg feldolgozása során biztosított a személyes adatok megfelelő szintű védelme. Az Európai Gazdasági Térség tagállamaiba irányuló adattovábbítást úgy kell tekinteni, mintha Magyarország területén belüli adattovábbításra kerülne sor.


A SZEMÉLYES ADATOK KÖRE, AZ ADATKEZELÉS CÉLJA ÉS JOGALAPJA, JOGCÍME ÉS IDŐTARTAMA

A szolgáltatásokon belül, az érintettel kapcsolatos minden adat kezelése önkéntes hozzájáruláson alapul. A KAPOSVÁRI SZÉKESEGYHÁZI NAGYBOLDOGASSZONY PLÉBÁNIA az érintettek személyes adatait az általuk adott hozzájárulás visszavonásáig kezeli. A hozzájárulásokról a KAPOSVÁRI SZÉKESEGYHÁZI NAGYBOLDOGASSZONY PLÉBÁNIA nyilvántartást vezet.

A HONLAP LÁTOGATÓINAK ADATAI

A honlapok látogatása során a KAPOSVÁRI SZÉKESEGYHÁZI NAGYBOLDOGASSZONY PLÉBÁNIA nem rögzíti sem a felhasználók IP címét, sem más személyes adatot. A szolgáltató a testre szabott kiszolgálás érdekében a felhasználó számítógépén kis adatcsomagot, ún. cookie-t helyezhet el. A cookie-t a felhasználó képes törölni saját számítógépéről, illetve beállíthatja böngészőjét, hogy a cookie-k alkalmazását tiltsa.


Kattintson ide a bezáráshoz