Képviselőtestületi Szabályzat

MAGYARORSZÁGI EGYHÁZKÖZSÉGEK KÉPVISELŐTESTÜLETI SZABÁLYZATA

Előszó

A magyar katolikus egyházközségi képviselőtestületek intézményes tevékenysége, világviszonylatban elsőnek, már a múlt században részt vett a keresztény élet szolgálatában. Az Egyházban, a világiak mindenkor számontartott apostoli hivatása jutott hatékonyan érvényre a lelkipásztorok mellett működő képviselőtestületek munkájában. Csernoch János esztergomi bíboros hercegprímás idejében kezdődött meg működésűk szervezett irányítása. 1929-ben próbaidőre, majd 1939-ben véglegesen érvénybe lépett az egyházközségi képviselőtestületek "Igazgatási Szabályzata".
A II. Vatikáni zsinat szellemében, valamint az 1983-ban megjelent új tőrvénykönyv előírásai szerint az Igazgatási Szabályzat átdolgozásra szorult. Az átdolgozott Szabályzat 1984-ben elkészült és próbaidőre került bevezetésre.
A próbaidő tapasztalatai nyomán, a közben történt jelentős változásokat is figyelembe véve, a Magyar Katolikus Püspöki Kar 1992 decemberi konferenciáján véglegesen jóváhagyta a "Magyarországi Katolikus Egyházközségi Képviselőtestületek Szabályzatát".
Amikor az új Szabályzatot az egyházközségeknek kezébe adjuk, tisztában vagyunk vele, hogy ideális körülményeket tételez fel részletekre menő előírásaival. Azt is tudjuk, hogy mindezt azonnal megvalósítani és hatékonyan érvényesíteni az egyházmegyék püspökeitől is és a helyi lelkipásztoroktól is türelmes körültekintést kíván.
A magyar püspökök mégis szeretnék, ha egyre több, az új, egységes szabályok szerint működő egyházközség venné ki részét a keresztény megújulás munkálásából. Kívánatos, hogy így a lelkipásztorkodó papság és világi hívek egymásért és a jövőért érzett felelőssége érvényesüljön egyházunk életében.
Ezekkel a gondolatokkal ajánlom minden hívő Testvéremnek, Lelkipásztoroknak és Világiaknak egyaránt szíves jóindulatába A Magyarországi Egyházközségi Képviselőtestületek Szabályzatát.
Budapest, 1993. január 2.
                                                                                              Seregély István egri érsek
a MKPK elnöke

I. Bevezető rendelkezés

1.1. Az új egyetemes egyházjog plébániának magát a hívek közősségét nevezi, ezért az egyházközségről, mint külön egyházjogi fogalomról már nem szükséges rendelkezni (CIC 515-518). Megállapítjuk, hogy ezentúl az egyházközség szót, mint a plébánia közösségének szép régi magyar elnevezését használjuk. A plébánia jellegéről és működéséről az egyetemes egyházjog intézkedik (CIC 515-552). A plébánia vagy a plébánia részek (filiális egyházközségek) képviselőtestületeiről és egyes egyéb szerveinek működéséről a jelen szabályzat (A Magyarországi Egyházközségek Képviselőtestületi Szabályzata, rövidítve: MEKSz) rendelkezik.
 

II. Az egyházközségi képviselőtestület fogalma, jellege

2.1. Az egyházközségi képviselőtestület a plébánia vagy az eddig is külön képviselőtestülettel rendelkező plébánia rész (egyházközség, filiális egyházközség) tanácsa az, amely - megfelelő szervei útján - betölti a plébániai pasztorális tanács és a plébániai gazdasági tanács feladatait, amit az egyetemes egyházjog ajánl, illetve előír (CIC 536-537).
2.2. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia egyhangú határozata értelmében a magyarországi mindkét szertartású, azaz a latin és görög katolikus egyházközségi képviselőtestületek egységes szabályzat szerint műkődnek.

III. Az egyházközségi képviselőtestületek irányítása

3.1. A képviselőtestület vezetője a plébános. Tagjai a plébánia vagy a külön képviselőtestülettel rendelkező plébánia rész, azaz a filiális egyházközség képviselői, akiket részben tisztségük alapján, részben választás útján, részben pedig - ahol ez indokolt - helyzetük alapján külön meghívással jelölnek ki. Működésük megkezdéséhez a megyés püspöktől kapott megerősítés is szükséges.
3.2. A képviselőtestület a saját tevékenységét, amelyet a plébánia egész közösségének a javára folytat, a gyűlésein hozott határozatok által végzi. A gyűlések határozatairól jegyzőkönyvet készítenek. Ezt egy héten belül a megyés püspöknek felterjesztik. A határozatok csak a megyés püspök jóváhagyásával hajthatók végre, vagy ha kifejezett jóváhagyás nem érkezik, akkor, ha a felterjesztéstől számított egy hónapon belül a megyés püspök nem emel kifogást.
3.3. Ha nincs egyházközségi képviselőtestület a plébánián, a megyéspüspök a plébános javaslatára GONDNOKSÁGOT nevez ki, amely az ügyeket egy évig, de legtovább három évig intézi. Három-öt tagból kell állnia. Ez idő alatt elő kell készíteni az egyházközségi képviselők magválasztását.
3.4. Az egyes egyházközségi képviselőtestületek espereskerületenként a maguk közül megválasztott 1-1 tagból és a megyés püspök által kinevezett (ez legfeljebb a létszám 1/3-a lehet) tagokból tevődik össze az EGYHÁZKÖZSÉGI KÉPVISELŐTESTÜLETEK EGYHÁZMEGYEI TANÁCSA. Ennek elnöke a megyés püspök. Feladata az egyházmegye lelkipásztori ügyeinek összehangolása. Ez tölti be az egyetemes jog szerint ajánlott Egyházmegyei Pasztorális Tanács feladatait (CIC 511-512).
3.5. Az EGYHÁZKÖZSÉGI KÉPVISELŐTESTÜLETEK ORSZÁGOS TANÁCSA a Püspöki Konferencia elnökének vagy a Konferencia által megbízott püspöknek vezetésével működik. Tagjai minden egyes egyházmegye Egyházközségi Képviselőtestületek Egyházmegyei Tanácsa tagjai közül választott 1-1 tagja és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által kinevezett személyek. A tanács tagjainak teljes száma ne haladja meg a húszat. Célja, hogy tanácsaival tevékenyen közreműködjék a Püspöki Konferencia lelkipásztori munkájában, valamint segítse az Egyházközségi Képviselőtestületek Egyházmegyei Tanácsa és az Egyházközségi Képviselőtestületek munkáját. Tevékenységüket a Püspöki Kar által jóváhagyott működési szabályzat szerint végzik.
IV. Az Egyházközségi Képviselőtestület tagjai és vezetői
4.1. A képviselőtestület tagjai csak azok a katolikusok lehetnek, akik
a/ tartósan az egyházközség területén laknak,
b/ ha nem laknak ott, akkor legalább egy éve tevékenyen résztvesznek az egyházközség életében,
c/ teljesen cselekvőképesek,
d/ az egyházi előírások szerint nincsenek kizárva az eucharisztia vételének közősségéből,
e/ megbérmálkoztak, (ettől egy ideig el lehet tekinteni)
f/ egyházi hozzájárulásukat (egyházi adó) fizetik,
g/ 18. évüket betöltötték, de még nem 70 évesek,
h/ készek e feladat ellátására.
4.2. Az egyházközségi képviselők jelölésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy a plébánia híveinek lehetőleg minden rétege képviselve legyen életkor, nem, foglalkozás és a település földrajzi részei szerint; hogy a jelölt ismerten vallásos és tevékeny hívő legyen, aki valódi feladatot lát majd megbízatásában, és vállalja a velejáró munkát is. Továbbá példaadó egyéni és családi életet él, apostoli lelkületű, józan ítélőképességű és fegyelmezett tárgyalókészséggel rendelkezik.
4.3. A választott tagok száma 1000 hívőig 12, további ezrenként pedig 1-1 tag. Indokolt esetben többet is elfogadhat a megyés püspök, számuk azonban lehetőleg ne legyen 25 fölött. (Legalább 5 póttagot is jelöljenek ki a választási eredmény sorrendje alapján. Azért, hogy ha valami miatt valamelyik megválasztott és kinevezett tag nem tudja feladatát betölteni, közülük lépjen a sorban következő annak a helyére.)
4.4. A megbízatást előzze meg a választás. A jelöltek listáját a fentiekre figyelve kell összeállítani. E listát a hívek ajánlására és az előző képviselők megkérdezése után a plébános állítja össze. A megválasztandók számának kétszerese szerepeljen a listán. Ezt a templomi hirdetésekben szóban, a templom hirdetőtábláján és a plébánia irodájának bejárata közelében, jól látható helyen írásban, két héten át közölni kell. Jelezni kell azt is, hogy ha valakinek bármelyik jelölttel kapcsolatban jogos kifogása van, jelentse a plébánián. Ha van helyi egyházközségi lap, abban is közöljék a fentieket, vagy más alkalmas módon is hozzák a hívek tudomására.
A választás lehetséges menete:
A véglegesített jelöltlistát az adófőkönyvben szereplő valamennyi családhoz el kell küldeni, kérve őket, hogy ezt a listát két héten belül vagy a templomban, vagy a plébániahivatalban saját nevük feltűntetése nélkül adják le; aláhúzva azok nevét, akiket megválasztani akarnak. Egy-egy család annyi lapot kapjon és adjon le, ahány 18 év feletti él a családban.
Az így összegyűjtött lapokat a plébános által kijelölt bizottság az előírt két hét eltelte után összeszámlálja és a végleges névsort a kapott szavazatok száma alapján összeállítja.
Hivatalból tagjai lesznek a képviselőtestületnek a plébános, a megyés püspök által oda beosztott vagy ott működő más lelkipásztorok, a szerzetesi plébániatemplomokban a szerzetes papok, a kántor, ha van katolikus iskola, annak igazgatója és a hitoktatók közül az az egy, akit ők választanak maguk közül, és azok, akik a plébános megítélése szerint munkakörük, társadalmi helyzetűk miatt fontosak. (De ezek a megválasztott képviselők számának egy harmadánál nem lehetnek többen!) A teljes jegyzéket a plébános a szavazat számláló bizottság tagjaival is aláíratva a megyés püspökhöz terjeszti fel, hogy ő a megválasztottakat tisztségűkben megerősítse. Ha a megyés püspök szükségesnek látja, mindezeken túlmenően is nevezhet ki tagokat az egyházközségi képviselőtestületbe.
A választás más módon is történhet, helyi adottságok szerint. Pl. csak a templomba, szentmisére járók kapják meg a jelöltek listáját tartalmazó szavazó lapokat, vagy bármi más módon is. De a fentitől eltérő módon történő választáshoz, a tervezett mód pontos leírásával, a megyés püspöktől előzetes engedélyt kell kérni!
4.5. Az újonnan megválasztottak a következő vasárnapok egyikén, a hívek jelenlétében, szentmise keretében ígéretet tesznek arra, hogy mindig és mindenben az Egyház apostoli célját és az egyházközség jogos érdekeit fogják képviselni.
Az ígéret szövege: "Én .... Isten előtti felelősségem tudatában / ünnepélyesen megígérem, / hogy mint a ............. egyházközségi képviselőtestület tagja / életemmel és munkámmal / egyházunk javát akarom előmozdítani, / erkölcsi és anyagi értékeit védve. / Egyházközségünk lelki és anyagi érdekeit figyelembevéve / Isten és az Anyaszentegyház törvényei szerint / akarok munkálkodni. / Kérem ehhez az Úr Jézus kegyelmét, / a Magyarok Nagyasszonyának, / egyházmegyénk védőszentjének, ........ pártfogását, / a hívek áldozatos támogatását / és egyházunk áldását. / Ámen.
4.6. A megbízatás általában öt évre szól. A megyés pásztor meghatározhat rövidebb időt is.
4.7. A meghízatás megszűnik:
az egész testületre vonatkozóan,
a/ ha az egyházmegye püspöke súlyos ok miatt feloszlatja,
b/ ugyancsak súlyos ok miatt a képviselőtestület önmagát is feloszlathatja; de ehhez a megválasztottak többségi szavazata kell; és az is szükséges, hogy a főpásztor ezt elfogadja,
c/ ha a meghízatási idő lejár.
az egyes tagok részére,
a/ ha a képviselőtestület többségi szavazással megállapítja, hogy a választási feltételeknek nem felelt meg,
b/ ha ő maga írásban kéri felmentését és a testület kérelmének helyt ad,
c/ ha 70. életévét betöltötte (tiszteletbeli tagként, szavazati jog nélkül tagja maradhat a testületnek),
d/ ha öt egymásutáni gyűlésen indokolatlanul nem vesz részt,
e/ ha a megyés püspök megbízatását visszavonja.
Helyére a képviselőtestületnek új tagot kell meghívni éspedig a póttagok közül a sorban következőt.
4. 8. A képviselőtestület elnöke a plébános (ha oldallagosan ellátott plébánián van a főpásztor által meghízott világi lelkipásztori kisegítő, az a plébános mellett mint ügyvivő elnök működik).
4.9. A jóváhagyott és kinevezett tagok maguk közül választják meg titkos szavazással a világi elnököt. Az egyházmegyei központba küldött hivatalos beadványokat (költségvetés, zárszámadás, jegyzőkönyv) az egyházi elnök mellett a világi elnöknek is alá kell írnia. Az egyházi elnök akadályoztatása esetén a világi elnök vezeti a képviselőtestületi gyűlést. Neki kell a munkabizottságokat ellenőriznie és munkájukban segítenie, lelkesítenie.
4.10. A képviselőtestület tagjainak meg kell választaniuk még a jegyzőt is, aki a gyűlések határozatait rögzíti, jegyzőkönyvbe foglalja, ezt a jegyzőkönyvet a két elnökkel és a gyűlés elején kijelölt két hitelesítővel együtt aláírja.
 
4.11. A képviselőtestület két nagy területen munkálkodik, s így két bizottságot alkot.
Az első
a lelkipásztorkodási bizottság. Ennek tagja a két elnök mellett valamennyi tag. Ez az egyházi tőrvénykönyv 536 kánonjának felel meg, és tanácsadói jogkőre van. Ez a bizottság több munkacsoportot alkotva végzi munkáját. Minden munkacsoport vezetője a plébános által kijelölt és megbízott képviselő.
A második
a gazdasági bizottság. Ebben fontos tisztségviselt a pénztáros, akit ugyancsak titkos szavazással választanak. E bizottságnak a két elnök mellett még két tagja van, a gazdasági gondnok és a gazdasági felügyelő. Őket is maguk közül választják a tagok. Ez a bizottság felel meg az egyházi törvénykönyv 537, 532 és az 1281-1282 kánonjainak, s így a plébános mellett segítő szerepe van.
Az egyházi és a világi elnök és a gazdasági gondnok és felügyelő mellett kell még két megválasztott személy, az un. számvizsgálók. De e kettő nem lehet sem az egyházi sem a világi elnök, sem pedig a pénztáros.
4.12. A gyors elintézést igénylő ügyek miatt a két elnök, a jegyző, a pénztáros, és a munkacsoportok vezetőiből kijelölt egy személy alkotja az EGYHÁZKÖZSÉGI TANÁCSOT. (Ezt a tanácsot kiegészíthetik, ha szükségesnek látszik, a tárgyalandó téma munkacsoportjának vezetőjével, vagy kívülálló szakemberrel is.) Intézkedéseikről beszámolni tartoznak a teljes testületnek.
4.13. Az egyházközségi képviselőtestület tagjai kinevezésűk jogán semmiféle anyagi ellenszolgáltatásra nem tarthatnak igényt, munkájukért ellenszolgáltatás nem jár. Megállapíthat azonban bizonyos munkadíjat vagy költségtérítést a testület, akár egyes esetre, vagy akár állandó jelleggel is valamely tisztségviselőnek.

V. Az Egyházközségi Képviselőtestület feladatai

5.1. Az egyházközségi képviselőtestület feladata, hogy a plébániai közősség célkitűzéseit, Istentől és az Egyháztól kapott küldetésének szellemében előmozdítsa.
5.2. Feladatait az egyházi elnök által összehívott gyűléseken tárgyalja meg. A plébánosnak a meghívókat a gyűlés előtt legalább 8 nappal kell kiküldenie, és ennek a tárgyalandó napirendi pontokat is tartalmaznia kell. A témákat lehetőleg az egyházközségi tanács tagjaival együttesen állapítsák meg. Ha a gyűléshez előkészítő munka is kell, pl. a zárszámadás elkészítése, stb., akkor a tanácsnak kell arról is gondoskodnia, hogy a gazdasági bizottság ezt elkészítse. A gyűlés elnökének kell a jegyzőkönyvet hitelesítő két képviselőt a megbeszélés elején kijelölnie. A gyűlés akkor határozatképes, ha a tagok kétharmada jelen van. Az elnöknek a gyűlés elején erről meg kell győződnie, és ezt a jegyzőkönyvben is fel kell tűntetni. A határozatok meghozatalához a jelenlevő tagok számának felénél legalább egy szavazattal többnek kell lennie. A jegyzőkönyvben a határozathozatallal együtt annak szavazati arányát is fel kell tűntetni.
5.3. A képviselőtestület lehetőleg havonta, de legalább kéthavonta gyűljön össze.
5.4. Az egyházközségi képviselőtestület világi elnöke az elnök mindenkori helyettese, a testület ügyeiben. Annak akadályoztatása esetén összehívhatja a gyűlést, azon elnökölhet, s ott neki kell eldöntenie, hogy nyilvános vagy titkos szavazással döntsenek-e bizonyos kérdésekben. Joga közvetlen írásos felterjesztést küldeni az esperesnek vagy a püspökségnek. Kőtelessége meghallgatni a hívek panaszait vagy kívánságait. (Megtisztelő hely illeti meg az egyházi ünnepélyeken.)
5.5. A jegyző: az ülések jegyzőkönyvét vezeti, aláírásával hitelesíti. A meghívók szétküldéséről gondoskodik. Más egyházi képviselőtestületekkel kapcsolatot tart fenn.
 
5.6. Lelkipásztori bizottság:
Az egyházközség lelkipásztori terveit segít elkészíteni és megvalósítani a maga eszközeivel. Pl. szervezéssel, lelki napok rendezésével, fiatalok, idősek foglalkoztatásával, beteglátogatások, kórházba utaltak felkeresésének megszervezésével, szegények részére gyűjtésekkel. Ezeket a feladatokat többnyire munkacsoportokba osztva végzi. Ennek vezetője 1-1, a plébános által kinevezett képviselő. Ő felelős az egyházközséghez tartozó hívekből összegyűjteni munkatársait, akiket irányít, tanáccsal lát el. Munkálkodásuk eredményeiről pedig köteles időnként a teljes testületnek beszámolni.
5.6.1. Liturgikus munkacsoport. A liturgikus teendőkhöz kisegítőket nevel, megfelelő egyházi alkalmazottak beállításáról gondoskodik. Az istentiszteletek méltóságát, a templom rendjét, tisztaságát, díszítését szorgalmazza. Az egyházi ruhákat karbantartja, harangra, orgonára, harmóniumra felügyel. E munkacsoportnak mindenképpen tagja a kántor és az, aki a ministránsokat irányítja.
5.6.2. Hitoktatási munkacsoport. Kapcsolatot teremt az iskoláskorúak szüleivel, szorgalmazza a hittanra járást kicsiknél és nagyoknál, előkészíti az elsőáldozási és bérmálási ünnepséget, lelki napokra vezeti a gyerekeket, törődik a papi és szerzetesi hivatásra készülőkkel.
5.6.3. Családgondozási munkacsoport. Besegít a jegyesoktatásokba, előmozdítja a fiatal házaspárok ismerkedését, kisközösségekbe szervezését. Segíti a meg nem keresztelt gyerekek keresztelésének előkészítését, a gyerekek vallásos nevelését. Házas hétvégék szervezésében aktívan résztvesz. Családlátogatásokat végez, foglalkozik a válás felé sodródókkal és az elváltakkal is.
5.6.4. Karitatív munkacsoport. Lelki és anyagi téren gondoskodik a betegekről, őregekről, özvegyekről, elhagyatottakról, sokgyermekesekről, munkanélküliekről, menekültekről. Segíti a szenvedélybetegek gyógyulását, és azok hozzátartozóival is próbál kapcsolatba kerülni. Ahol börtön van, az ottlevő rabokat is a lehetőség szerint felkarolja. Az egyházmegyei karnász igazgatójával kapcsolatot tart.
5.6.5. Sajtófelelős munkacsoport. Ajánlja és terjeszti a katolikus sajtó termékeit, előfizetőket toboroz vallásos lapokra, felhívja a figyelmet a TV, a rádió jó műsoraira, egyházközségi könyvtárat hoz létre és működtet. Lehetőség szerint egyházközségi lapot is szerkeszt és kiadásra készít elő. Gondoskodik a templomi faliújságról.
5.6,6. Ökumenikus munkacsoport. Az egyházi előírásoknak megfelelően, a plébános mindenkori útmutatása szerint, kapcsolatokat keres és tart fenn a szegények segítésére stb.
A képviselőtestület tagjai természetesen más munkacsoportokat is létrehozhatnak az adott szükségleteknek megfelelően. (Ilyen lehet a környezetvédelmi, kiscsoport szervező stb.)
 
5.7. Gazdasági bizottság.
Az elnök vezetéses és irányítása mellett a jó gazda gondosságával nyilvántartja az egyházközség tulajdonát, az ingóságokról pontos leltárt vezet, birtokívvel, vagy ennek másolatával számontartja az ingatlanokat, rendben tartja az egyházi épületeket, anyagi forrásokat próbál biztosítani, ügyel az alkalmazottak járandóságának pontos kifizetésére, megfelelő anyagi hátteret próbál biztosítani az ott működő lelkipásztorok és alkalmazottak megélhetéséhez.
Részletezve:
a/ az évi zárszámadás elkészítése a tárgyévet kővető február 1-ig,
b/ a költségvetés összeállítása a kővetkező évre a tárgyévet megelőző december 1-ig,
c/ az alkalmazottak fizetésének megállapítása,
d/ az ingatlanokkal kapcsolatos bérleti szerződések megkötése, megújítása, felbontása, és a belőlük származó jogok érvényesítésének és a kőtelezettségek teljesítésének ellenőrzése,
e/ munkaszerződések megkötése előtt az illetők szakmai és erkölcsi alkalmasságáról információk beszerzése, alkalmazásuk esetén munkájuk ellenőrzése,
f/ a pénztár állagának megőrzése, ellenőrzése,
g/ az adók, járulékok, az egyházmegyei központ részére az anyagi járandóságok időben történő befizetése,
h/ a jóváhagyott költségvetéstől eltérő minden 35.000,-Ft-ot meghaladó kiadáshoz költségvetési módosítást kell megszavazni és a jegyzőkönyvvel együtt a Püspöki Hatósággal engedélyeztetni, majd a kifizetésről végelszámolást készítve az egyházközségi képviselőtestületi gyűlésen beszámolni és a kiadást a zárszámadásban feltűntetni.
i/ Az állami hivatalok számára a megfelelő elszámolásokat elkészíteni időre és az előírásoknak megfelelően.
5.8. A fenti feladatok ellátása értelemszerűen oszlik meg a pénztáros, a gazdasági gondnok és a gazdasági felügyelő között. Akik a világi elnökkel együtt az elnök vezetésével alkotják a gazdasági bizottságot. Működésűk az egyházi törvénykönyv 537, 532, 1281, 1282 és 1284 kánonjaihoz, valamint a főpásztor utasításaihoz alkalmazkodjék.
5.9. Jelenleg az egyházközségi hozzájárulás (egyházi adó), az esetleges ingatlanból származó jövedelem, vagy külön célmeghatározással történő gyűjtés, segély és a püspökségen keresztül az állami költségvetésből kiutalt segély képezi az egyházközség szükségleteit fedező anyagi alapot. Nem tartozik az egyházközségi képviselők hatáskörébe a templompénztári bevétel. De évente, a zárszámadáskor a plébános erről is kőteles beszámolni a képviselőtestület tagjainak. E pénztár ellenőrzése továbbra is az esperesek feladata.
Ha a megyés püspök úgy rendelkezik, akkor egységes könyvelést alkalmaznak, amiben mind az egyházközségi, mind a templomi bevételek és kiadások szerepelnek. Mindkettőről együtt készítik a költségvetést és a zárszámadást.
5.10. Sem a gazdasági bizottság, sem az egyházközségi képviselőtestület nem köthet érvényes adásvételi szerződést. Szerepük e téren javaslatadás a plébános számára. Szerződést a plébánia nevében a plébános köt, személyesen vagy megbízott útján. De ezek a megyés püspök jóváhagyásával válnak érvényessé.
5.11. A gazdasági bizottságot erkölcsi felelősség terheli a lelkiismeretlenségükből származó veszteségek, károk miatt. Anyagi felelőssége csak annak van, aki az állami vagy egyházi jogba ütköző módon károsítja meg az egyházközséget.
5.12. A pénztáros begyűjti, vagy begyűjteti a pénzbeszedővel, majd könyveli a pénztárnaplóban az egyházközségi hozzájárulást, (egyházi adót), és azt az adófőkönyvbe is bejegyzi. A többi bevételt és kiadást is bizonylatok alapján könyveli, illetve a pénzt bevételezi vagy kifizeti. Kifizetést csak a költségvetésben megállapított és jóváhagyott tételekre, illetve az egyházi elnök aláírásával ellátott kiutalásra fizethet ki. A pénztárkönyvet és a bizonylatokat gondosan őrizze meg. A folyó kiadásokra szükséges pénzt a plébánián, a többit pedig alkalmas bankban kell elhelyeznie, hogy védve legyen a betörésektől, és kamatozzon is.
5.13. A gazdasági gondnok (templomatya) a gazdasági bizottság első számú felelőse. Évente köteles a leltárállományt ellenőrizni. Elemi csapások esetén azonnal intézkedni, hogy a kárt azonnal elhántsák. Beszerzéseknél figyelni, hogy megfelelő minőségű legyen, amit vesznek. Figyelemmel kell kísérnie az ingatlanok állapotát, és megfelelő javításokat időben kell igényelnie. Ha kezdeményezését nem fogadná el a gazdasági bizottság vagy a képviselőtestület, közvetlenül a főpásztort kell értesítenie az általa észlelt veszélyekről.
5.14. A gazdasági felügyelő hatáskörébe tartozik az egyházközség összes szerződéses viszonylatának ellenőrzése:
a/ a fizetések kiutalásának ellenőrzése.
b/ a földbérletek, házbérletek, temetői díjakból eredő ősszegek begyűjtése időben.
c/ az eladásokból eredő ősszegek könyvelésére vonatkozó intézkedés.
d/ az, építkezések, beruházások, tatarozások kivitelezőivel szemben a követelésekkel kapcsolatos ellenőrzések, stb. Vitás esetekben leállíthatja a kifizetéseket addig, amíg az Egyházközségi Tanács tagjai nem döntenek. Ezek összehívásáról haladéktalanul intézkednie kell.
e/ a pénztáros és a pénztár negyedévenkénti ellenőrzése, lehetőleg a két számvizsgálóval együtt.
5.15. A két számvizsgáló feladata negyedévenként ellenőrizni azt, hogy a pénztárkönyvbe beírt tételeknek megvan-e a hivatalos igazolása. Erről a teljes ülésnek köteles beszámolni.
5.16. Tanácsolt kiegészítő bizottság lehet még a temetőgondnokság ott, ahol az egyházközségnek saját temetője van. E gondnokság tagjait is a képviselőtestület tagjaiból célszerű kiválasztani. (Talán a gazdasági bizottság tagjai lehetnének ezek is.) Saját temetői szabályzatot kell készíteniük, amely a következőket tartalmazza:
a/ a sírhelyek kijelölése,
b/ a sírhelyekért járó összeg,
c/ a sírhely időtartama,
d/ a sírhasználati díjak begyűjtési módja,
e/ a síremlék állítás joga,
f/ a síremlék tulajdonjoga,
g/ a sírkert gondozása,
h/ egyházi személyek sírjainak gondozása,
i/ a sírok gondozása általában,
j/ a temetőcsősz ill. sírásó alkalmazásának feltételei,
k/ a ravatalozó, kápolna karbantartása,
l/ kertészeti megoldások,
m/ temetői nyitvatartás készítése, vezetése.
Ennek készítésekor szem előtt kell tartani az ide vonatkozó állami és önkormányzati előírásokat.
 

 

VI. Záró rendelkezések

 
6.1. A plébániahivatal a püspök által kinevezett lelkipásztornak szolgál ügyintézésre. A képviselőtestület szükség esetén, főleg nagyobb plébániákon, egyházközségi képviselőtestületi irodát létesíthet.
6.2. A főpásztor által kinevezett lelkipásztor egyházi szempontból nem alkalmazottja a plébániának, sem pedig a képviselőtestületnek, hanem a püspök munkatársa apostoli küldetésének megvalósításában. Ezért Isten után a megyés püspöknek tartozik felelősséggel. Istentiszteleti ténykedését és lelkipásztori munkáját az esperesen keresztül, vagy személyesen ellenőrzi a főpásztor.
6.3. Az egyházközség, azaz a plébánia minden tulajdona egyházi tulajdon. Kezelésére, illetőleg mint jogi személy képviseletére, az egyetemes egyházjog rendelkezései érvényesek.
6.4. Bármilyen vitás kérdésben a megyés püspök dönt. Nagyon vigyázzanak a képviselőtestület tagjai, hogy nézeteltérés esetén szakadást ne idézzenek elő a hívek körében.
6.5. Belső egyházi kérdésekkel és problémákkal világi hatósághoz vagy bírósághoz ne forduljanak.
Jelen szabályzat érvénybe lép 1993. március 1-én.
Minden eddigi intézkedés, amely e szabályzattal ellenkezik, érvénytelen.

Budapest, 1992. december 9.                          
                                                                                                                                       Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 
Kattintson ide a bezáráshoz

ALAPELVEK A KAPOSVÁRI SZÉKESEGYHÁZI NAGYBOLDOGASSZONY PLÉBÁNIA ADATKEZELÉSE SORÁN


Személyes adat akkor kezelhető, ha

a) ahhoz az érintett hozzájárul, vagy
b) azt törvény vagy – törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben – helyi önkormányzat rendelete elrendeli
.

Cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes kiskorú személy hozzájárulásához nem szükséges törvényes képviselőjének hozzájárulása, ugyanis a hozzájárulás a mindennapi életben tömegesen előforduló regisztrációt céloz, és különösebb megfontolást nem igényel.
Személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie az adatkezelés céljának, az adatok felvételének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell lennie.
Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas. A személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető.
A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. Az érintettel akkor helyreállítható a kapcsolat, ha az adatkezelő rendelkezik azokkal a technikai feltételekkel, amelyek a helyreállításhoz szükségesek.
Az adatkezelés során biztosítani kell az adatok pontosságát, teljességét és – ha az adatkezelés céljára tekintettel szükséges – naprakészségét, valamint azt, hogy az érintettet csak az adatkezelés céljához szükséges ideig lehessen azonosítani. Személyes adat csak megfelelő tájékoztatáson alapuló beleegyezéssel kezelhető. Az érintettet – egyértelműen, közérthetően és részletesen – tájékoztatni kell az adatai kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogaira és jogorvoslati lehetőségeire is.

A kezelt személyes adatoknak meg kell felelniük az alábbi követelményeknek:

a) felvételük és kezelésük tisztességes és törvényes;
b) pontosak, teljesek, és ha szükséges, időszerűek;
c) tárolásuk módja alkalmas arra, hogy az érintettet csak a tárolás céljához szükséges ideig lehessen azonosítani.


Korlátozás nélkül használható, általános és egységes személyazonosító jel alkalmazása tilos.
A személyes adatok akkor továbbíthatók, valamint a különböző adatkezelések akkor kapcsolhatók össze, ha az érintett ahhoz hozzájárult, vagy törvény azt megengedi, és ha az adatkezelés feltételei minden egyes személyes adatra nézve teljesülnek. Személyes adat (beleértve a különleges adatot is) az országból – az adathordozótól vagy az adatátvitel módjától függetlenül – harmadik országban lévő adatkezelő vagy adatfeldolgozó részére akkor továbbítható, ha
- ahhoz az érintett kifejezetten hozzájárult,
- vagy azt törvény lehetővé teszi, és a harmadik országban az átadott adatok kezelése, illetőleg feldolgozása során biztosított a személyes adatok megfelelő szintű védelme. Az Európai Gazdasági Térség tagállamaiba irányuló adattovábbítást úgy kell tekinteni, mintha Magyarország területén belüli adattovábbításra kerülne sor.


A SZEMÉLYES ADATOK KÖRE, AZ ADATKEZELÉS CÉLJA ÉS JOGALAPJA, JOGCÍME ÉS IDŐTARTAMA

A szolgáltatásokon belül, az érintettel kapcsolatos minden adat kezelése önkéntes hozzájáruláson alapul. A KAPOSVÁRI SZÉKESEGYHÁZI NAGYBOLDOGASSZONY PLÉBÁNIA az érintettek személyes adatait az általuk adott hozzájárulás visszavonásáig kezeli. A hozzájárulásokról a KAPOSVÁRI SZÉKESEGYHÁZI NAGYBOLDOGASSZONY PLÉBÁNIA nyilvántartást vezet.

A HONLAP LÁTOGATÓINAK ADATAI

A honlapok látogatása során a KAPOSVÁRI SZÉKESEGYHÁZI NAGYBOLDOGASSZONY PLÉBÁNIA nem rögzíti sem a felhasználók IP címét, sem más személyes adatot. A szolgáltató a testre szabott kiszolgálás érdekében a felhasználó számítógépén kis adatcsomagot, ún. cookie-t helyezhet el. A cookie-t a felhasználó képes törölni saját számítógépéről, illetve beállíthatja böngészőjét, hogy a cookie-k alkalmazását tiltsa.


Kattintson ide a bezáráshoz