"Kérjetek és adatik nektek ... "


Máté evangéliuma




A kérés: a helyes dolgok kérése Istentől magában is hódolat Istennek hatalmáért, jóságáért, kegyelmének hathatós voltáért. A kérés bizalom dolga és megtiszteli azt, akihez intézik.

A kérő imádság alapja egyrészt Istennek szeretete teremtményeihez, gyermekeihez; másrészről a mi ínségünk, amely gyors segélyt kíván. Isten, mivel a javaknak kifogyhatatlan forrása, csak azt óhajtja, hogy javait szétszórhassa az emberek lelkében : a jó közöltetni kíván. Isten, mivel a mi Atyánk, csak azt kívánja, hogy közölhesse velünk a maga életét és növelje azt bennünk. Hogy ezt könnyebben elérhessük, elküldte hozzánk egyszülött Fiát, aki telve volt kegyelemmel és igazsággal, hogy minket is betöltsön ezekkel az ajándékokkal. Sőt meghív bennünket, hogy kérjük kegyelmeit, és megígéri azokat a kérőknek : "Kérjetek és adatik nektek, keressetek és találtok, zörgessetek és megnyittatik nektek" (Mt 7,7).Tehát biztosak vagyunk abban, hogy Isten szívesen veszi, ha kérünk tőle valamit.

Másrészről nagy és sürgős szükségünk van mindezekre. Szegények vagyunk úgy a természet,mint a kegyelem rendjében : Isten koldusai vagyunk. A természet rendjében is annyira lényeges a mi függésünk Istentől, hogy még a tőle kapott létet sem tudjuk megtartani az ő segítsége nélkül. A természet erőitől is függünk, amelyek viszont megint csak Istennek engedelmeskednek. Hiába mondjuk, hogy van agyvelőnk, van­nak karjaink, van erőnk, hogy a földből előteremt­sünk mindent, ami létünk fenntartására szükséges. Mert az agyvelőt és a karokat Isten tartja fenn létükben, Isten mozgatja munkára, és a föld is csak akkor terem, ha Isten életet ad a veteményeknek, ha esővel öntözi, ha napjával sütteti, ha távol tartja tőle az elemi csapásokat. - De mennyivel jobban függünk Istentől a természetfölötti rendben! Értel­münknek szüksége van világosságra, hogy tisztán lásson, és kitől várjuk azt, ha nem a világosság Atyjától? Akaratunknak szüksége van erőre, hogy világosságtól megmutatott úton haladjon, és kitől kapja azt, ha nem a Mindenhatótól? Nincs tehát más hátra, mint hogy kérjük az Isten segítségét, aki olyan szívesen támogatja gyöngeségünket.

Vannak, akik azt mondják, hogy Isten mindent tud, látja ínségünket és kérés nélkül is segítségünkre siet. Igaz, mondja Szt. Tamás, Isten nagylelkűsége ad nekünk sok mindent, amit nem kérünk; de vannak olyan dolgok, amelyeket Isten nem ad kérés nélkül. Ezt pedig a mi javunkra teszi, hogy belé helyezzük bizalmunkat és neki tulajdo­nítsuk, hálás szívvel megköszönjük, amit tőle kap­tunk:  "Hogy bizalmat nyerjünk hozzá folyamodni, és hogy elismerjük, hogy ő a mi javaink szerzője" . Az imádság növeli Istenbe vetett bizalmunkat és nagyon jó arra, hogy meg ne feledkezzünk Istenről. Hiszen amúgy is nagyon hamar megfeledkezünk róla. Mi lenne, ha legalább akkor, amikor kérni valónk van, nem járulhatnánk hozzá?

Bölcs intézkedése tehát Istennek, hogy elvárja tőlünk a kérő imádságot.

 

                                                       
(Tanquerei-Czumbel: A tökéletes élet 507-509.p.)