A Krisztusban megértett emberi természet

Papp Miklós "jegyzeteiből"
(Szemelvények a természetjog és erkölcsteológia kérdésköréből)

Az írás a Vigília folyóirat 71. számában is megjelent 2007-ben
(A teljes anyag ide kattintva olvasható.)
 
Az ember azért keresztény, hogy ember legyen. A keresztény etika középpontja Jézus Krisztus. Ennél tömörebben és lényegközpontúbban a keresztény etika sajátosságát nem lehet kifejezni. Az ember nem csupán formálisan nyitott a transzcendens teljességre, hanem a teljesség (Krisztus) tartalmilag is eleve behatárolja keresését: az ember teljes természete Jézus Krisztusban tárul fel. 
 
Az emberi természet hat alapsajátossága

1. A személyes méltóság: Isten az embert saját képére és hasonlatosságára teremtette. (Ter 1,26) Az ember személyes méltóságának lerombolhatatlan alapját az istenképisége adja: az ember alaptermészete az, hogy személy. Ez az Isten akarta egyedülállóság, egyediség az alapja az önbecsülésnek, s az alapja a másik becsülésének is. A másik ember a maga különbözőségében így nem fenyegetés, nem a félelem forrása, hanem ígéret, Isten akarta többlet. Ez a személyes méltóság elveszíthetetlen, fokozhatatlan, nem függ a rokonságtól, szimpátiától, teljesítménytől. Ez a méltóság magához az emberhez tartozik, nem a személyes tulajdonságaihoz. 

2. Egyenlőség és testvériesség: Isten emberré válása lerakta az alapjait egy olyan embertársasságnak, felebarátiságnak, amit radikálisabban már nem lehet elgondolni. (...) Ami az emberekben azonos (személyes méltóság), azt egyenlő bánásmód illeti (azonos alaplehetőségek személyes méltósága kibontakoztatásához.) Az már az egyén szabad döntésének dolga, hogy mit kezd az azonos lehetőségekkel. Ugyanakkor a jogos, az emberiséget gazdagító, a teljesítmény alapján megérdemelt különbségeket különböző módon kell kezelni. 

3. Értelmesség: Az értelmesség igénye jellemzi magát az embert: a hit és az értelem ugyanazon forrásból, magától Istentől származik. (...) A hit sem önkényes és tetszőleges, hanem az észnek megfelelő; s az ész sem akármerre tapogatózik, hanem a teljesség, a hit felé. Az ész és a hit ugyanazon valóságra vonatkozik, csak belátási fokuk különböző: a hit az értelem teljessége. (...) A kereszt után a keresztény tudja: a paradoxonok, a látszólagos vereségek mögött is lehet értelmesség. (...) A kereszten és Húsvétkor új boldogságfogalmat kaptunk: az a boldog, aki már Istennel van, még ha szegény, ha sír, ha üldözik is. (...) Isten emberré válása magát az embert is felszabadítja az igazi emberré válásra. (...) A kereszt eseményben az ember számára megtört az ember látta értelmesség, hogy megnyíljon egy nagyobb összefüggésre: a remény felé. Minden szenvedés legmélyebb pokla ugyanis az, ha közben a szenvedés értelmét homály fedi, s az égre kiált a "Miért?" A szenvedés mélye a nemértés. Ezen az érzékeny helyen tűnik ki a keresztény gondolkodásmód sajátossága. Emberségében sérül, akiben megtörik a lét értelmességébe vetett hite.  

4. Átfogóság: Az ember tud önmaga, környezete kincseiről, s tud korlátairól is, főleg időbeli behatároltságáról. Tudja, hogy nem állat, ami leragadhat a pillanatnyi létben, mert csak pillanatnyi jóléte és ösztöne érdekli. De nem is Isten, hiszen mindig mindenre nem telik idő, energia, szeretet. (...) Az embert nyomasztja a semmi: nem akarunk semmirekellő életet élni. Ezért az ember képes átfogó életdöntéseket meghozni, s abban hűségesen növekedni egy életen át. (...) Emberségében sérül, aki leragad a pillanatnyi örömben vagy bajban, s nem képes életdöntésekre. 


5. Szeretet: Aki tudja, hogy már szeretik, az tud másokat is szeretni. Aki tudja, hogy kegyelemből lett, kegyelem kíséri életét, kegyelemből igazul meg, annak ez hatni fog az erkölcsi életére is. Isten megelőző, kegyelmi odafordulása nem megérdemelt, nem megindokolható, nem kiprovokálható. Ajándék. Aki így megajándékozva tudja magát, az tud megelőzően szeretni, kezdeményezően odalépni a másikhoz, ajándékszerűen szolgálni, hiszen a kegyelem ösztönöz. (...) A kegyelemből megigazuló nem normákat akar megtartani, hanem szeretni akar. Olyan nemes szívűség, érthetetlen nagyvonalúság, szabad ingyenesség a kvetkezménye, ahol a számítgatásnak már nyoma sincs - hiszen Istentől már mindent megkapott az ember. Ez különös felelősséget ró a keresztényekre a konfliktusszituációk megoldásához kicsiben és ngyban is: új lehetőségek nyílnak meg a konfliktusok gyógyító kezeléséhez a "szemet szemért" elv helyett, az ember lemondhat a jogáról, lemondhat a bosszúról, feltétlenül kiengesztelődhet, merhet vesztes lenni, hiszen nem a jogé, hanem az irgalmasságé, az ajándékozó szereteté a végső szó. Ugyanakkor aki kegyelemből megigazultnak tudja magát, elfogadja, hogy ő nem Isten. Hagyja Isten Istennek lenni, nem hiszi magát mindenhatónak, s nem is omlik össze végessége kudarcain, azaz mer ráhagyatkozni. Emberségében sérül, aki nem tud szeretni, nagyvonalú, irgalmas, bizakodó lesz. 

6. A halál húsvéti értelmezése felszabadít az igazi életre: Csak az embert tünteti ki a haláltudat: egészen fiatal korától tud arról, hogy meg fog halni. Így a halál igazából nem az élete végén bekövetkező katasztrófa, hanem az egész életét átjáró szempont: ars moriendi. Húsvét után már felszabadultan tudjuk, hogy nem a halál az érdekes, hanem az élet. Nem az a baj, hogy meghalunk, hanem ha úgy halunk meg, hogy nem éltünk igazán. A haláltudat így érlel: nem elvesz valamit, nem félelemmel tölt el, hanem éppenséggel felszabadít, hogy a saját, igazi életemet éljem, a maradandó értékek alapján. A haláltudat vezet az igazi önmagunkhoz. Krisztus halála óta a keresztény minden kiszolgáltatottágát és a halált is tudja reménnyel szemlélni: ígéret, lehetőség van a szenvedésben és a halálban is. Mindez a keresztény szabadság elé olyan előjelet tesz, ami nem pusztán kibírja a "szenvedést", "beletörődik" a halálba, hanem éppen ígéretet, megvalósítható lehetőségeket lát a szenvedésben és a halálban is. Az ember tudja, hogy Isten irgalmas, ezért nem őrül bele lelkiismeretfurdalásaiba, de azt is tudja, hogy a számlák nem vesznek el, ezért ne válik soha cinikussá, közömbössé. Krisztus az élet és a halál Ura, benne az életünk és a halálunk is kiengesztelődött. Mindez felértékeli az életet, a lehetőségeket, a még élőket, az időt, az Istenkeresés még kinn levő lehetőségeit. Az emberhez méltó halál igényétől pedig elválaszthatatlan marad Krisztus kereszthalálának vigasztalása. 
Kattintson ide a bezáráshoz

ALAPELVEK A KAPOSVÁRI SZÉKESEGYHÁZI NAGYBOLDOGASSZONY PLÉBÁNIA ADATKEZELÉSE SORÁN


Személyes adat akkor kezelhető, ha

a) ahhoz az érintett hozzájárul, vagy
b) azt törvény vagy – törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben – helyi önkormányzat rendelete elrendeli
.

Cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes kiskorú személy hozzájárulásához nem szükséges törvényes képviselőjének hozzájárulása, ugyanis a hozzájárulás a mindennapi életben tömegesen előforduló regisztrációt céloz, és különösebb megfontolást nem igényel.
Személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie az adatkezelés céljának, az adatok felvételének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell lennie.
Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas. A személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető.
A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. Az érintettel akkor helyreállítható a kapcsolat, ha az adatkezelő rendelkezik azokkal a technikai feltételekkel, amelyek a helyreállításhoz szükségesek.
Az adatkezelés során biztosítani kell az adatok pontosságát, teljességét és – ha az adatkezelés céljára tekintettel szükséges – naprakészségét, valamint azt, hogy az érintettet csak az adatkezelés céljához szükséges ideig lehessen azonosítani. Személyes adat csak megfelelő tájékoztatáson alapuló beleegyezéssel kezelhető. Az érintettet – egyértelműen, közérthetően és részletesen – tájékoztatni kell az adatai kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogaira és jogorvoslati lehetőségeire is.

A kezelt személyes adatoknak meg kell felelniük az alábbi követelményeknek:

a) felvételük és kezelésük tisztességes és törvényes;
b) pontosak, teljesek, és ha szükséges, időszerűek;
c) tárolásuk módja alkalmas arra, hogy az érintettet csak a tárolás céljához szükséges ideig lehessen azonosítani.


Korlátozás nélkül használható, általános és egységes személyazonosító jel alkalmazása tilos.
A személyes adatok akkor továbbíthatók, valamint a különböző adatkezelések akkor kapcsolhatók össze, ha az érintett ahhoz hozzájárult, vagy törvény azt megengedi, és ha az adatkezelés feltételei minden egyes személyes adatra nézve teljesülnek. Személyes adat (beleértve a különleges adatot is) az országból – az adathordozótól vagy az adatátvitel módjától függetlenül – harmadik országban lévő adatkezelő vagy adatfeldolgozó részére akkor továbbítható, ha
- ahhoz az érintett kifejezetten hozzájárult,
- vagy azt törvény lehetővé teszi, és a harmadik országban az átadott adatok kezelése, illetőleg feldolgozása során biztosított a személyes adatok megfelelő szintű védelme. Az Európai Gazdasági Térség tagállamaiba irányuló adattovábbítást úgy kell tekinteni, mintha Magyarország területén belüli adattovábbításra kerülne sor.


A SZEMÉLYES ADATOK KÖRE, AZ ADATKEZELÉS CÉLJA ÉS JOGALAPJA, JOGCÍME ÉS IDŐTARTAMA

A szolgáltatásokon belül, az érintettel kapcsolatos minden adat kezelése önkéntes hozzájáruláson alapul. A KAPOSVÁRI SZÉKESEGYHÁZI NAGYBOLDOGASSZONY PLÉBÁNIA az érintettek személyes adatait az általuk adott hozzájárulás visszavonásáig kezeli. A hozzájárulásokról a KAPOSVÁRI SZÉKESEGYHÁZI NAGYBOLDOGASSZONY PLÉBÁNIA nyilvántartást vezet.

A HONLAP LÁTOGATÓINAK ADATAI

A honlapok látogatása során a KAPOSVÁRI SZÉKESEGYHÁZI NAGYBOLDOGASSZONY PLÉBÁNIA nem rögzíti sem a felhasználók IP címét, sem más személyes adatot. A szolgáltató a testre szabott kiszolgálás érdekében a felhasználó számítógépén kis adatcsomagot, ún. cookie-t helyezhet el. A cookie-t a felhasználó képes törölni saját számítógépéről, illetve beállíthatja böngészőjét, hogy a cookie-k alkalmazását tiltsa.


Kattintson ide a bezáráshoz